|
|
 |
|
 |
Az emberi jogok párizsi mérlege (2.rész)
|
Más javaslatok még messzebb menő tartalmukkal jelezték, hogy
Helsinki óta mekkorát léptek előre Európa államai a humanitárius
együttműködésben. Franciaország és a Szovjetunió közös javaslatot
terjesztett elő az egységes európai jogi térség létrehozására. Ennek
alapja az lenne, hogy az európai országok fokozatosan
összeegyeztetik jogi rendszerüket, garanciáikat és a jogállam azonos
felfogását és gyakorlatát alakítják ki. Pár éve még ennek puszta
gondolata is utópiának tűnt volna, ma már azonban kelet-nyugati
javaslat tárgya. Felvetődött a kiutazási engedélyek eltörlése,
általában az utazások megkönnyítése, a konzuli segélyrendszer
kiterjesztése.
A párizsi találkozó bíztató kezdetnek bizonyult más szempontból
is. A bécsi ellenőrző mechanizmus keretében termékeny
információcsere zajlott le konkrét humanitárius problémákról és a
tervezett törvényhozási intézkedésekről. A fennálló helyzetet
általában javulónak értékelték a résztvevők. Magyarország,
Lengyelország és a Szovjetunió számos elismerést kapott, több
kevesebb bírálat érte az NDK-t, Csehszlovákiát, Törökországot.
A legnagyobb figyelem és a legsúlyosabb bírálatok két olyan
balkáni szocialista országra irányultak, ahonnan a politikai
menekültek áradata özönlik át egy-egy szomszédos országba, az
otthoni helyzet tűrhetetlensége, az elnyomás, az üldözés miatt.
Románia és Bulgária a vádlottak padján ült Párizsban - a magyar,
illetve a török nemzeti kisebbség kétségbeesett menekülése miatt. A
találkozó utolsó hetében újabb sokk érte a küldötteket a magyar
határon kiépített új vasfüggöny hírével. A két bírált ország
küldöttsége kereken visszautasított minden vádat és felhívást.
Románia a mai legnagyobb európai jogsértőként szerepelt a legtöbb
nyugati felszólalásban. Több küldöttség szerint ezért nem is lett
volna értelme újabb vállalásokkal próbálkozni, mert amíg ilyen durva
jogsértések, ilyen embertelenségek történnek Európa földjén, addig
az erőfeszítéseket inkább ezek felszámolására kell összpontosítani.
+++
László Balázs (Párizs), MTI-Panoráma
1989. június 26., hétfő 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből telefonálok. Nem mondok nevet, mert nem érdemes. Itt élek 10 éve. Most állandóan olvasom a magyar újságokat, most például a szombati Népszabadságot, mert most jutott hozzám, állandóan fel vannak háborodva, hogy a románok építik a kerítést. Milyen alapon van ez az ország ezen felháborodva, hogy építik a kerítést, ők, akik egy pár hónapja elkezdték bontani. Én 27 éves koromban tudtam először kijönni abból a mocsok országból, most osztrák állampolgár vagyok, és ha haza kell mennem Magyarországra vízumot kell tőlük kérni. Az osztrák törvények szerint osztrák vagyok, a magyarok törvénye szerint magyar és osztrák. Milyen alapon vannak ők felháborodva azon, hogy a románok építik a kerítést, mikor ők 40 évig bezártak minket. Milyen alapon mernek most ők egy szót is szólni. Én is elítélem a románokat, gyűlölöm őket, a Csausceszkut felakasztanám 8 helyen egyszerre, de milyen alapon mernek egy szót szólni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|