|
|
 |
|
 |
Százéves a Parlamentek Parlamentje 1. rész
|
1989 június 26. /MTI-PRESS/- Megalakulásának időpontja: 1889 junius 29 - s ezzel kétségkívül ez a legrégebbi nemzetközi politikai szervezet. A gyökerek még régebbre nyúlnak vissza: már 1870-ben, közvetlenül a porosz-francia háboru után Robert von Walteskirchen osztrák képviselő felvetette a gondolatot, hogy az egyes parlamentek tagjainak rendszeresen találkozniok kellene. 1877-ben már csaknem valósággá érett az eszme, de közbejött az orosz-török hóború, s emiatt halasztást szenvedett az Interparlametáris Unió megalakulása. Az alakuló ülést végül 1889 junius 29-én a párizsi Hotel Continental nagytermében tartották, s az alapító atyák között két nevet említ a történelem: az angol William Randal Cremes-t és a francia Frederic Passy-t, mindketten egyúttal országuk báékemozgalmának vezetői is voltak.
Az alapító ,,nyolcak,, között ott volt hazánk is: az első ülésen
az angol, az amerikai, a belga, a dán, a francia, a magyar, az olasz
és a spanyol képviselőház küldöttei hozták létre a Választott Birói
Interprlamentáris Konferenciának elkeresztelt szervezetet. A név
rövidült, ám az intézmény tartósnak bizonyult: túlélt két
világháborút, s szerepe sem csökken: ma már 107 ország a tagja.
Székhelye 1921 óta Genf; évente kétszer tart konferenciát.
Határozatai, ajánlásai a nemzeti parlamentekhez szólnak, s igaz, nem
kötelezőek, de azért a címzettek gyakran megszivlelik, vagy
legalábbis nem vonják ki magukat befolyásuk alól. S hogy miért? Mert
az IPU szándékai nemesek, mentesek minden önös érdektől. S ki ne
akarna gyeremekeinek, a jövendő nemzedéknek békésebb, boldogabb
életet. Márpedig, amiről az IPU tanácskozik, amihez segítséget
szeretne nyújtani, az köznapi nyelvre lefordítva éppen ez.
Kissé hivatalosabb megfogalmazásban céljai közé tartozik a
parlamentek nemzeti csoportokba szervezett tagjai között a személyes
kapcsolatok ápolása, a demokratikus intézmények fejlesztése és
megerősítése, hozzájárulás a béke és a népek közötti együttmüködés
ügyéhez. Az IPU ennek megfelelően véleményt is nyilvánít minden
olyan nemzetközi kérdésben, amelynek megoldását parlamentáris úton
elősegíthetőnek véli. Javaslatai, tanácsai nem egyszer valóban a
nemzeti parlamentáris rendszerek fejlődését szolgálták, tanácsai
nyomán javult azok működése, nőtt tekintélyük.
Száz esztendő alatt jócskán változott a világ. Egynémely alapító
országban is más ma a társadalmi rendszer, más a pralamentarizmus, s
mennyiféle országgal szinesedett a paletta
Sőt, gondoljunk csak
hazánkra, ahol éppen mostanában keressük e parlamentarizmus ujabb
utjait, s ehhez is elkél a tanács, a példa.(folyt)
1989. június 26., hétfő 11:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből telefonálok. Nem mondok nevet, mert nem érdemes. Itt élek 10 éve. Most állandóan olvasom a magyar újságokat, most például a szombati Népszabadságot, mert most jutott hozzám, állandóan fel vannak háborodva, hogy a románok építik a kerítést. Milyen alapon van ez az ország ezen felháborodva, hogy építik a kerítést, ők, akik egy pár hónapja elkezdték bontani. Én 27 éves koromban tudtam először kijönni abból a mocsok országból, most osztrák állampolgár vagyok, és ha haza kell mennem Magyarországra vízumot kell tőlük kérni. Az osztrák törvények szerint osztrák vagyok, a magyarok törvénye szerint magyar és osztrák. Milyen alapon vannak ők felháborodva azon, hogy a románok építik a kerítést, mikor ők 40 évig bezártak minket. Milyen alapon mernek most ők egy szót is szólni. Én is elítélem a románokat, gyűlölöm őket, a Csausceszkut felakasztanám 8 helyen egyszerre, de milyen alapon mernek egy szót szólni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|