|
|
 |
|
 |
Győrben a dunaszerdahelyi sikeredző
|
1989. június 26. hétfő (MTI) - Pecze Károly, a csehszlovák
Dunaszerdahely labdarúgócsapatának vezetőedzője kétéves szerződést
írt alá a Rába ETO együttesével. A 43 éves szakember az elmúlt öt
esztendőben a csallóközi DAC kispadján látta el a szakvezetői
feladatokat, nem is akármilyen eredményekkel: a másodosztályú gárdát
kupagyőzelemre és bajnoki dobogós helyezésre vezérelte. A győriek
már három évvel ezelőtt, Verebes József távozása után is gondoltak a
magyar anyanyelvű pozsonyi edzőre. Akkor a csehszlovák sportvezetés
még nem adott külföldi munkavállalási engedélyt Peczének.
- Nagy reményekkel utazom Győrbe, bár még igazából nem ismerem a
csapat tagjait - válaszolta a Pozsonyban élő szakember az MTI
munkatársának kérdésére. - Igaz, már láttam egy-két mérkőzésüket, de
ez még kevés ahhoz, hogy igazán tiszta kép alakuljon ki róluk.
Dunaszerdahelyről, amint azt a klub vezetői is elmondták, nehéz
szívvel engedték el. Nem gondolt arra, hogy esetleg valamelyik
játékosát magával hozza?
- Lenne néhány jelöltem, de a labdarúgót sajnos nehezebb
átigazolni, mint az edzőt. Nem csupán az engedélyezésen múlna a
szerződtetés. Inkább arról van szó, hogy a mi futballistáink is
inkább nyugati proficsapatoknál szeretnék folytatni pályafutásukat.
Ha Dunaszerdahelyről mégis hozhatnék valakit, akkor Tibor Micinecet,
Rudolf Pavlikot és a magyar nemzetiségű Fieber Pétert örömmel látnám
Győrben. Rájuk azonban bel- és külföldön egyaránt sokan
felfigyeltek.
Magyarországon sokan évek óta válságot emlegetnek a
labdarúgásban. Csehszlovákiában milyennek találja a sportág
helyzetét?
- A bajok gyökerei nálunk nem olyan mélyek, mint a magyar
futball esetében. Sokat hallottam a bundaügyről és sajnálattal
figyeltem válogatottjuk vergődését a világbajnoki selejtezőkön.
Remélem, ha keveset is, de a munkámmal mégis tudok valamit segíteni.
Nem sajnálta első sikereinek színhelyét elhagyni?
- Dunaszerdahely mindig nagyon kedves lesz számomra. Nem szabad
elfelejteni, hogy egy mindössze 24 ezres lélekszámú helység csapatát
hoztuk fel a csehszlovák élvonalba. A tavalyi bronzérmet az idén nem
sikerült újra megszerezni, de a hatodik helyezés miatt sincs okunk
szégyenkezésre. Azt viszont a sok siker ellenére sem szabad
elfelejteni, hogy öt év után mind az edzőnek, mind a csapatnak
felfrissülést jelent a változás - mondta végezetül Pecze Károly.+++
1989. június 26., hétfő 11:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből telefonálok. Nem mondok nevet, mert nem érdemes. Itt élek 10 éve. Most állandóan olvasom a magyar újságokat, most például a szombati Népszabadságot, mert most jutott hozzám, állandóan fel vannak háborodva, hogy a románok építik a kerítést. Milyen alapon van ez az ország ezen felháborodva, hogy építik a kerítést, ők, akik egy pár hónapja elkezdték bontani. Én 27 éves koromban tudtam először kijönni abból a mocsok országból, most osztrák állampolgár vagyok, és ha haza kell mennem Magyarországra vízumot kell tőlük kérni. Az osztrák törvények szerint osztrák vagyok, a magyarok törvénye szerint magyar és osztrák. Milyen alapon vannak ők felháborodva azon, hogy a románok építik a kerítést, mikor ők 40 évig bezártak minket. Milyen alapon mernek most ők egy szót is szólni. Én is elítélem a románokat, gyűlölöm őket, a Csausceszkut felakasztanám 8 helyen egyszerre, de milyen alapon mernek egy szót szólni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|