|
|
|
|
Nagy Imre - külföldi sajtó (1.rész)
|
1989. június 15. csütörtök (MTI) - Számos, figyelemre méltó beszámoló és cikk jelent meg csütörtökön a külföldi sajtóban Nagy Imre és mártírtársai temetésének előkészületeiről, a kivégzett politikus életútjáról.
Mint Láng Judit, az MTI prágai tudósítója jelentette, a Rudé Právo ,,Hogyan történt az Budapesten,, címmel időrendi összeállítást közölt az 1956-os eseményekről és Nagy Imre tevékenységéről. A CSKP lapja korabeli dokumentumokra - nyugati újságok riportjaira, Eisenhower amerikai elnök emlékirataira - hivatkozva mindenekelőtt a harminchárom évvel ezelőtti események szélsőséges, ellenforradalmi elemeit domborította ki. Bőven idézett ugyanakkor az MSZMP Központi Bizottságának dokumentumaiból, kiemelve azt: Nagy Imre személye a szocialista reformpolitika jelképévé vált. A Rudé Právo arra is emlékeztetett: Nagy Imre 1938-ban a fasizmus által fenyegetett Csehszlovákia védelmére kelt. A szlovák pártlap, a pozsonyi Pravda ,,Megbékélés a múlttal,, címmel foglalkozott Nagy Imre életútjával és az 1956-os események jelenlegi magyarországi újraértékelésével. ,,Természetes, hogy a mai magyar reformerők éppen Nagy Imre ellentmondásos, de az újat, a jobbat szívósan kereső személyiségében találták meg a maguk jelképét. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy - mártíromságát hangsúlyozva - Nagy Imre hagyatékát a szocializmus ellenségei is ki akarják sajátítani,, - írta a pozsonyi lap. A Rudé Právo és a Pravda írását összehasonlítva szembetűnő, hogy a pozsonyi lap árnyaltabban vázolta fel Nagy Imre politikai portréját. Lényegében pozitív képet rajzolt róla, bár annak a nézetnek is hangot adott, hogy az 1956-os események idején ingadozóak és ellentmondásosak voltak a nézetei és döntései, a kritikus helyzetekben határozatlanságot mutatott. A szlovák pártlap hangoztatja: nem lehet kétséges, hogy Nagy Imre mindent a legjobb szándékkal tett, mindenekelőtt azzal az erőfeszítéssel, hogy megállítsa a vérontást. Mint Meruk József, az MTI madridi tudósítója jelentette, a spanyol jobboldali ellenzék lapja, az ABC beszámolt arról, hogy Horn Gyula külügyminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kormányuk nevében elítélték az 1956-os véres szovjet elnyomást, és azt a Tienanmen téri mészárláshoz hasonlították. (folyt. köv.)
1989. június 15., csütörtök 16:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből telefonálok. Nem mondok nevet, mert nem érdemes. Itt élek 10 éve. Most állandóan olvasom a magyar újságokat, most például a szombati Népszabadságot, mert most jutott hozzám, állandóan fel vannak háborodva, hogy a románok építik a kerítést. Milyen alapon van ez az ország ezen felháborodva, hogy építik a kerítést, ők, akik egy pár hónapja elkezdték bontani. Én 27 éves koromban tudtam először kijönni abból a mocsok országból, most osztrák állampolgár vagyok, és ha haza kell mennem Magyarországra vízumot kell tőlük kérni. Az osztrák törvények szerint osztrák vagyok, a magyarok törvénye szerint magyar és osztrák. Milyen alapon vannak ők felháborodva azon, hogy a románok építik a kerítést, mikor ők 40 évig bezártak minket. Milyen alapon mernek most ők egy szót is szólni. Én is elítélem a románokat, gyűlölöm őket, a Csausceszkut felakasztanám 8 helyen egyszerre, de milyen alapon mernek egy szót szólni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|