|
|
|
|
- Emlékműavatás - 1. folyt.
|
Nagyon sokat harcoltunk, rentegen támogattak bennünket, jóindulatú emberek az egész világról, lényegében a külföldi szabadságharcos szövetségek egy emberként álltak ki mellettünk, de ugyanez elmondható a magyar társadalomra is. Sajnálatos, hogy nagyon sokan támadtak is bennünket, nemcsak támogattak. Elsősorban azt kritizálták meg, hogy az Inconnu lényegében a társadalom befolyásával, a társadalomtól vállalt kötelezettségeinek eleget téve elkezdte ezt az akciót, nem egyeztetett a hatalommal, nem egyeztetett bizonyos politikai körökkel. Mi úgy éreztük, hogy ehhez jogunk van, hiszen évekkel ezelőtt is felvállaltuk már ötvenhat ügyét - az utcákon tüntetéseket rendeztünk, a Batthyány-Nagy Imre örökmécses elkeresztelésében részt vettünk, politikai vitafórumokat rendeztünk ötvenhatról. Úgy gondoltuk, hogy ez a művészeti csoport igazán feljogosult arra, hogy önmaga készítse el ezt a nagyszabású tervet, hiszen nem korrumpálódtunk ezzel a hatalommal. Tehát mégegyszer: sokan támadtak bennünket, különösen a nemzeti kommunisták, a mai vagy régebbi néven revizionisták soraiból, az egykori és a mai revizionisták soraiból megkérdőjelezték, hogy hogyan mertük belevonni a nyugati magyarságot ebbe az akcióba -, amelyre az volt a válaszunk, hogy 200 ezer embert elüldözött ez a kommunista hatalom, nekik igazán jogok van ebben részt venni, és méltósággal visszatérni ide az országba 16-ikán, és kifejezni hálájukat a magyar népnek. Egy politikai folyamat tanúi vagyunk jelen pillanatban is. Csurka István találó szavaival: a TIB házi ünnepsége lett sajnos ez a 16-ika. Ez egyenesági következménye annak, hogy informális megállapodás született - úgy látjuk - a hatalommal: bizonyos körök megállapodtak a közvélemény kizárásával, és ennek a keserű gyömülcsei most kezdenek beérni. (folyt.)
1989. június 15., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből telefonálok. Nem mondok nevet, mert nem érdemes. Itt élek 10 éve. Most állandóan olvasom a magyar újságokat, most például a szombati Népszabadságot, mert most jutott hozzám, állandóan fel vannak háborodva, hogy a románok építik a kerítést. Milyen alapon van ez az ország ezen felháborodva, hogy építik a kerítést, ők, akik egy pár hónapja elkezdték bontani. Én 27 éves koromban tudtam először kijönni abból a mocsok országból, most osztrák állampolgár vagyok, és ha haza kell mennem Magyarországra vízumot kell tőlük kérni. Az osztrák törvények szerint osztrák vagyok, a magyarok törvénye szerint magyar és osztrák. Milyen alapon vannak ők felháborodva azon, hogy a románok építik a kerítést, mikor ők 40 évig bezártak minket. Milyen alapon mernek most ők egy szót is szólni. Én is elítélem a románokat, gyűlölöm őket, a Csausceszkut felakasztanám 8 helyen egyszerre, de milyen alapon mernek egy szót szólni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|