|
|
|
|
Gorbacsov tanácsadói testülete
|
------------------------------
München, 1990. április 11. (SZER, Világhíradó) - Román István háttérmagyarázata az új moszkvai hatalmi központról:
- A hét elején feltünést keltett, hogy az új testület, az Elnöki Tanács nevében hozták nyilvánosságra a Litvániához intézett fenyegetéseket. Ezt a testületet ugyanis azzal párhuzamosan hozták létre, hogy Mihail Gorbacsovot széles körű elnöki hatalommal ruházták fel. Ez az Elnöki Tanács funkcióját tekintve semmi köze a nálunk egykoron létezett hasonló nevű intézményhez, az alkotmányban rögzített szerepe szerint csupán tanácsokat adhat az államfőnek, külügyi, belpolitikai és biztonsági kérdésekben, de semmiképpen sem végrehajtó szerv. Ezt most is megerősítette egy szovjet főtisztviselő, de hozzátette: a tanács az elnökön keresztül, az elnökön át cselekszik. Ebben a bizottságban nincs szavazás, ennyiben a tanácsadói jelleg domborodik ki. Most már azonban bizonyos, hogy ez testület az SZKP Politikai Bizottságánál jelentősebb hatalmi központ. Amikor Jakovlev a múlt héten Litvánia megbízottjaival tárgyalt, a közlemény Alekszandr Jakovlevet, mint az Elnöki Tanács tagját említette, nem pedig mint politikai bizottsági tagot.
A szovjet külügyminisztérium szóvivője a firtató kérdésekre habozás nélkül azt válaszolta: igen, az elnöki tanácsi tagság sokkal fontosabb, mint a politikai bizottsági tagság. Az eddigi hierarchiában a politikai bizottsági hely volt a legkitüntetőbb. Mindez alátámasztja azt a véleményt, hogy a Szovjetunióban az új elnöki rendszerrel a hatalmi központ a szóban forgó testületbe helyeződött át. Ahromejev marsall, Gorbacsov katonai tanácsadója kedden megerősítette ezt így: lehetséges, hogy kezdetben bizonyos átfedések lesznek a Politikai Bizottság és az Elnöki Tanács között, de én, mint katonaember, úgy látom, végül is a valódi végrehajtó hatalom az elnöknél és a tanácsánál lesz. (folyt.)
1990. április 11., szerda
|
Vissza »
|
|
- Gorbacsov tanácsadói testülete - 1. folyt.
|
A kezdeti vélemény az új szovjet testületről az volt, hogy az amerikai nemzetbiztonsági tanácshoz hasonlítható. Ez a felfogás már akkor tévesnek bizonyult, amikor nyilvánosságra hozták, kik a szovjet Elnöki Tanács tagjai. Az összehasonlítás méginkább nem állja meg a helyét, ha Ahromejev nyilatkozatát vesszük figyelembe és magát a nyers tényt, hogy a tanács intézkedésekkel, vagyis olyan rendeletekkel fenyeget, amelyeket csupán a végrehajtó hatalom, a kormányzat tehet meg.
Gorbacsov széles körű felhatalmazását jól példázza, hogy ennek a 16 fős tanácsnak csupán egyetlen tagja ex officio, hivatalból kirendelt, ez a mindenkori össz-szövetségi miniszterelnök, jelen esetben Rizskov. A többi 15-öt saját belátása szerint az államelnök nevezi ki.
Kiket választott ki Gorbacsov? Sevardnadze külügyminisztert, Alekszandr Jakovlev központi bizottsági titkárt, Krjucskov KGB-elnököt, Jazov nemzetvédelmi minisztert, Maszljukov tervbizottsági elnököt - az eddig felsoroltak egyben a Politikai Bizottság tagjai, ők alkotják a magot. De nem a többséget az Elnöki Tanácsban.
Kiket érdemesített Gorbacsov még arra, hogy velük a kormányzás gondjait megossza? Satalin reformer közgazdász, aki állítólag a párt szociáldemokrata szárnyához tartozik, a lett Kaus úgyszintén a gazdasági reformok híve.
Két írót is beemelt az államfő a maga mellé rendelt tanácsba: ezek Ajtmatov kirgíz regényíró, aki a múlt évben a népi küldöttek kongresszusán a norvég, a kanadai és a svájci demokráciát dícsérte. A másik regényíró a szovjet Valentyin Raszputyin, különben az egyetlen nem párttag, a szlavofil irányzat képviselője és mélyen hívő görögkeleti. Szokták őt a "zöld konzervatívnak" is nevezni, mert hadjáratot folytatott a szibériai természet megőrzéséért. (folyt.)
1990. április 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Gorbacsov tanácsadói testülete - 2. folyt.
|
Az Elnöki Tanács tagja egy másik irányból a párt dogmatikus népi csoportjából jövő Jarin urali fémmunkás, aki azért ellenzi a gazdasági reformokat, mert azok végrehajtása megbontja a társadalmi egyenlőséget.
Ebben az eléggé vegyes Elnöki Tanácsban helyet foglal még Primakov politikai bizottsági póttag, külügyi szakértő, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának elnöke. Prevenko az egyetlen ukrán, a kijevi területi pártbizottság első titkára, az örmény Oszipiák orvos, a tudományos akadémia alenöke és Borogyin, a Központi Bizottság általános osztályának vezetője.
Egyre több hír érkezik arról, hogy júliusi kongresszusán a szovjet kommunista párt kettészakad. Gorbacsov azonban jóelőre a Politikai Bizottságból egy olyan testületbe helyezte át a hatalmi központot, amelynek magja az ő embereiből áll és amely fölött épp tarkasága miatt rendelkezni tud. +++
1990. április 11., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"június 25-én a televízió interjút sugárzott Pozsgay Imrével, aki nagy szerényen bevallotta, ő bizony elvállalja a köztársaságielnök-jelöltséget."
D12, Kővágó József:
Kovács Béla emlékére
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét-kivánok, itt dr.Ilkei Csaba beszél a Magyar Televizió szerkesztője a Magyar Demokrata Fórum országos válásztmányánajk tagja. Kérem Kasza Lászlót, vagy a magyar szekció ügyeletes szerkesztőjét, esetleg üzenet révén a budapesti tudósítót, sziveskedjék lakásáomon visszahívni, információt szeretnék adni, lakásszámom 641-063. Témám: a Magyar Demokrata Fórum párttá alakult. Ha érdeklik a részletek, állok rendelkezésükre. Minden jót."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|