|
|
 |
|
 |
A kormány és a SZOT vezetőinek tárgyalása (1. rész.)
|
1989. május 17., szerda - Németh Miklós miniszterelnök és Nagy Sándor főtitkár vezetésével szerda kora délután ültek tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek székházában a kormány és a SZOT képviselői. Megjelentek az előzetesen egyeztetett napirendek tárgyalásában érintett miniszterek, államtitkárok, a szakszervezetek delegációjában pedig a SZOT titkárai és osztályvezetői foglaltak helyet.
Nagy Sándor köszöntötte a vendégeket, s hangsúlyozta: a SZOT
vezetői kellőképpen értékelik azt a kormányzati magatartást, amely
lehetővé tette a találkozó létrehozását. Mint ismeretes, a
szakszervezetek előfeltételekhez kötötték a tárgyalásokat. Hangot
adott annak a meggyőződésének, miszerint minden remény megvan arra,
hogy a kormányzat és a szakszervezetek között reális, betartható és
az érintettek szempontjait is figyelembe vevő megállapodások
szülessenek.
Németh Miklós szerint az a közös felelősség, amelyet a kormány
és az érdekvédelmi szervek - közöttük a SZOT is - érez az ország
működőképességének fenntartásáért, a gazdasági problémák, feladatok
megoldásáért, lehetőséget ad az érdemi eszmecserére, a helyzet
általános áttekintésére, az inflációs folyamatok részletes
elemzésére. Osztozott abban a reményben, hogy a felek kölcsönösen
elfogadható kompromisszumra jutnak.
A miniszterelnök szólt arról: a találkozót korábban azért
halasztották el, hogy a költségvetés egyensúlyának javítására a
kormány elkészíthesse csomagtervét, amelyhez a szakszervezetek
észrevételeit is várják. A pénzügyi szanálási programban foglaltak
az éves tervben elhatározottakon túlmenően a lakosságot közvetlenül
már nem, vagy csak alig terhelik, s a költségvetési kiadások
csökkentése nem érinti az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és
a tudományt. Utalt arra, hogy a csomagterv szociálpolitikai
szempontokra is figyelemmel van. Rámutatott: a csomagtervben
szereplő jó néhány intézkedés, így például a vállalkozások
élénkítése, az útalap létrehozása, a foglalkoztatási helyzetet is
javítja, újabb munkaalkalmakat teremtve. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány és a SZOT vezetőinek tárgyalása (2. rész.)
|
A miniszterelnök egyetértett a SZOT-nak azzal az indítványával,
hogy korszerűsíteni kell az érdekegyeztetés, a kormány-SZOT
találkozók rendszerét. Elismerte: az ország valós gazdasági
helyzetének feltárása, megismertetése a közvéleménnyel szükséges a
közmegegyezés kialakításához. Mint mondta: ez a folyamat már
megkezdődött. Utalt arra, hogy az újabb, három évre szóló
csomagtervben részleteiben is vázolja majd a kormány azokat a
kérdéseket, elgondolásokat, amelyek a SZOT tárgyalási irányelveiben
is szerepeltek. Szólt arról, hogy a felek között jelentősebb
nézetkülönbség és vita az idei ár- és bérfolyamatok tekintetében
várható.
A miniszterelnök végezetül hangsúlyozta: a kormány a formálódó
szakszervezeti pluralizmussal összefüggésben nem zárkózik el és nem
is zárkózhat el attól, hogy a jövőben a független szakszervezetekkel
is tárgyaljon, akár külön-külön, akár együtt is. Ennek a formáit ki
kell dolgozni. Ugyanakkor - mondotta - sem a SZOT, sem pedig a
kormány nem gondolt arra, hogy e tárgyalás kapcsán a független
szakszervezetek képviselőivel is érintkezésbe lépjen.
Nagy Sándor ennek az észrevételnek kénytelen volt ellentmondani.
A SZOT egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett az alternatív
szakszervezetekkel, meghívták a Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligájának képviselőit a találkozó csomagtervének
megvitatására, ám az utóbbiak nem mutattak készséget a csomagtervben
foglaltak érdemi megbeszélésére.
Ezt követően a felek előzetes egyetértése alapján - mint arról
Bálint Attila, a SZOT szóvivője előre tájékoztatta az újságírókat -
a tárgyalások zárt ajtók mögött folytatódtak.
Az előzetesen elfogadott napirend szerint a megbeszélés témái: a
kormány csomagterve; a várható idei árszintnövekedés
szociálpolitikai ellentételezésének meghatározása, valamint konkrét
bérkérdések megvitatása. A megbeszélés során a különfélék között a
szakszervezeti törvénnyel, a jogsegély-szolgálatok működésével és a
szakszervezeti üdültetéssel kapcsolatos kérdéseket is áttekintenek.
A tárgyalások eredményéről várhatóan az esti órákban
tájékoztatják az újságírókat. (MTI)
1989. május 17., szerda 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány és a SZOT vezetőinek tárgyalása (3. rész)
|
Még tartott a kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése, amikor
a tanácskozás hetedik órájában Békesi László pénzügyminiszter és
Sándor László, a SZOT titkára, valamint a tárgyaló felek szóvivői
kijöttek a tárgyalóteremeből, hogy tájékoztassák az addig
elhangzottakról az újságírókat. Sándor László úgy foglalta össze az
addig történteket, hogy nagyon tisztességes, elvállalható
kompromisszumra jutottak a felek. Elmondta: a kormány és a SZOT
vezetői megállapodtak abban, hogy az idén nem emelik a víz- és
csatornadíjakat, s ezen a címen a bérlakásban élők lakbére sem
emelkedik. Hosszas vita után olyan döntés született, hogy a
többszöri halasztást követően mégiscsak emelik június 1-jétől a
háztartási energia árát, de a tervezettnél szerényebb mértékben.
A szociálpolitikai intézkedések között megerősítették, hogy
végrehajtják a nyugdíjak korábban elhatározott 100 forintos
emelését, amelyből minden nyugdíjas részesül. Az 5000 forint alatti
nyugdíjjal rendelkezők, valamint az első és második csoportba
tartozó rokkantsági nyugdíjasok ellátása ezen felül július 1-jétől
további 200 forinttal nő. A családi pótlék összege szeptember
1-jétől gyermekenként 150 forinttal lesz magasabb. A SZOT vezetői ez
utóbbival kapcsolatban azt is felvetették, hogy a kormány tegyen
intézkedéseket a családi pótlék reálértékének megőrzésére. Erre a
kormány vezetői azonban leghamarabb csak a jövő év elején látnak
lehetőséget. A szociálpolitikai kompenzációhoz tartozik az is, hogy
a tanácsok szociális segélykeretét 500 millió forinttal megemelik,
200 millió forinttal növelik a házastársi pótlékokra kifizethető
összeget, amelynek felosztásáról később döntenek.
Mint arról Sándor László tájékoztatott, a szociálpolitikai
intézkedések mellett néhány bérpolitikai kérdéseben is sikerült
közös nevezőre jutnia a kormány és a szakszervezetek vezetőinek.
Mivel azonban bérügyekben nem lehet dönteni a munkáltatók képviselői
nélkül, a SZOT és a kormány vezetői megállapodtak abban, hogy rövid
időn belül összehívják az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, ahol
együttes javaslatot tesznek a tavaly novemberben elfogadott 4,1
milliárdos bérpolitikai intézkedési keret 4,6 milliárd forintra való
felemelésére, s a többlet elosztására. Olyan együttes javaslatot
tesznek az OÉT-nek, hogy ez a többlet a vasúti dolgozók és a
művészek, zenészek, zenekarok, s azok technikai személyzetének
központi bérpreferenciáját szolgálja. Ugyancsak az OÉT elé viszik
azoknak a vállalatoknak az ügyét, amelyek önerejükből nem, csak
segítséggel, adómentesen tudnák az OÉT által ajánlott legkevesebb 3
százalékos bérfejlesztést megvalósítani. ( folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 20:46
|
Vissza »
|
|
A kormány és a SZOT vezetőinek tárgyalása (4. rész)
|
Tárgyalásra ajánlják az OÉT-nek az éjszakai műszakban
foglalkoztatott nők bérezésével kapcsolatos kérdéseket is, ez
mintegy 90-100 ezer nőt érint.
Közérzetjavító intézkedésekről is születtek megállapodások. A
kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a textiliparban
foglalkoztatottak eddigi 750 forintos természetbeni juttatását
duplájára kellene emelni, s mivel ebben sem hozhatnak döntést a
munkáltatók képviselői nélkül, ezt a javaslatukat is az OÉT elé
terjesztik. Kölcsönösen megállapodtak abban: az OÉT fórumán
ismételten felhívják a vállalatok figyelmét arra, hogy megfelelő
többletteljesítmények nélkül ne emeljék a béreket az OÉT ajánlásában
elfogadott 10 százalékos felső határnál nagyobb mértékben, s ha a
feltételek hiányoznak, a szakszervezetek se támasszanak ilyen
igényeket.
A közszolgáltatásban dolgozók visszakapják 50 százalékos vasúti
utazási kedvezményüket, s a 70 éven felüliek június 1-jétől nemcsak
a helyi, hanem a helyközi járatokon is ingyen utazhatnak.
A most elfogadott intézkedésekhez szükséges összeg várhatóan
megközelíti a 6,6 milliárd forintot.
A lakosság jövedelmi pozíciói azonban ennél nagyobb mértékben
javulnak - hangsúlyozta Békesi László -, mert a víz- és
csatornadíjak elmaradt emelése mintegy 2 milliárd forinttal, a
háztartási energiahordozók árának tervezettnél kisebb mértékű és
későbbi emelése pedig mintegy 1,2 milliárd forinttal tehermentesíti
a lakosságot. Mindent összevetve még mintegy 10 milliárd forinttal
lesz jobb az idén a lakosság jövedelmi helyzete, mint ahogy azzal az
1989. évi népgazdasági terv számolt. A pénzügyminiszter ezzel
összefüggésben arról is beszámolt, hogy a kormány most kidolgozott
csomagtervében 5 milliárd forint körüli összeget irányozott elő
szociális tartalékként, ezzel szemben a szakszervezetek képviselői
9-10 milliárd forintnyi igénnyel ültek a tárgyalóasztalhoz. E kettő
kompromisszumaként állapodtak meg most e 6,6 milliárd forintos
szociálpolitikai intézkedésekben.
A pénzügyminiszter bejelentette, hogy néhány árkérdésben a
konkrét mértékeket illetően a kormány csütörtöki ülésén dönt, s az
áremelések végleges mértékét nyilvános sajtótájékoztatón ismertetik.
Ennek megfelelően holnap véglegesíti a kormány azt is, hogy milyen
mértékben emelkedik majd az egyes háztartási energiahordozók ára.
(folyt. köv.)
1989. május 17., szerda 21:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány és a SZOT vezetőinek tárgyalása (5. rész)
|
Mint a pénzügyminiszter elmondta, a tárgyaló partnerek
alapkérdésnek tekintették, hogy az eredeti szándékokat meghaladó
mértékű szociálpolitikai döntések ne rontsák tovább az idén az
ország egyébként is nagyon rossz belső egyyensúlyi helyzetét. Ezért
közösen azzal a javaslattal fordulnak az Országos
Társadalombiztosítási Tanácshoz, hogy a tervezettnél nagyobb mértékű
jövedelmek után képződött társadalombiztosítási bevételek
szolgáljanak alapvetően fedezetéül a most elfogadott
többlet-szociálpolitikai kiadásoknak. Ezzel kapcsolatban a
pénzügyminiszter elmondta, hogy a bérek tervezettnél nagyobb
növekedése miatt a társadalombiztosítás bevételei várhatóan 20-21
milliárd forinttal haladják meg a számítottat. Ebből a többletből az
egészségügy támogatására is költhetnek - mint ahogy arról korábban
már szó volt -, s a térítési díjak emelése nélkül finanszírozhatják
a gyógyszergyártók tervezett áremelését. Kérdésekre válaszolva
elmondta, hogy a tárgyaláson szóba került a benzin ára is. A
szóbeszéddel ellentétben a kormány még nem döntött arról, hogy a
benzin árának emeléséből finanszírozzák a most létrehozott útalapot,
ebben a kérdésben is a kormány csütörtöki ülésén határoznak.
A kérdésekre adott válaszokból az újságírók azt is megtudták,
hogy a SZOT elnöksége pénteki ülésén véleményezi majd a kormány
csomagtervét, amelynek május végi parlamenti tárgyalásakor a
miniszterelnök várhatóan további információkkal is szolgál majd az
ország helyzetéről. (MTI)
1989. május 17., szerda 21:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"június 25-én a televízió interjút sugárzott Pozsgay Imrével, aki nagy szerényen bevallotta, ő bizony elvállalja a köztársaságielnök-jelöltséget."
D12, Kővágó József:
Kovács Béla emlékére
SZER-hallgató telefonja:
"Jóestét-kivánok, itt dr.Ilkei Csaba beszél a Magyar Televizió szerkesztője a Magyar Demokrata Fórum országos válásztmányánajk tagja. Kérem Kasza Lászlót, vagy a magyar szekció ügyeletes szerkesztőjét, esetleg üzenet révén a budapesti tudósítót, sziveskedjék lakásáomon visszahívni, információt szeretnék adni, lakásszámom 641-063. Témám: a Magyar Demokrata Fórum párttá alakult. Ha érdeklik a részletek, állok rendelkezésükre. Minden jót."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|