Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (33. rész)
Mindez konzerválja az elavult gazdasági struktúrát, fékezi az eredményesen gazdálkodó szervezetek növekedési, fejlődési lehetőségeit, ugyanakkor széles körű támogatásokkal és kedvezményekkel lassítja a veszteséges és alacsony hatékonyságú gazdasági tevékenységek csökkentését, fékezi a teljesítmények növelését, ellenérdekeltséget teremt a gazdálkodó szerveknél és a lakosság körében egyaránt. Egy másik ok: az államháztartáson és benne a költségvetésen keresztül az ország gazdasági teljesítményeihez, a termelőerők színvonalához viszonyítva erőteljes túlelosztás valósul meg. Rendkívül magas az állami kötelezettségek, állami feladatok tömege, és torz az állami kiadások szerkezete. Ebben az évben a magyar államháztartás költségeinek mintegy 20 százaléka a különböző célú vállalati támogatás. Domináns az alacsony hatékonyságú exporttámogatások, a fogyasztói ártámogatások, a termelő célú állami beruházások, valamint a termelői ártámogatások részaránya. Hasonlóan magas az állami rezsi költsége és részaránya is. A védelem és fegyveres erők, valamint az igazgatás és igazságszolgáltatás működtetése csaknem 100 milliárd forintba kerül, s az államháztartás 10 százalékát emészti fel. Rendkívül magas és diszfunkcionálisan működik a társadalombiztosítás, amely 260 milliárdos költségvetésével az államháztartás több mint 27 százalékát képviseli, ugyanakkor következetlen biztosítási- és nyugdíjrendszerével, torz elosztást megvalósító szociálpolitikai eszközeivel a rendkívül magas költségek ellenére növekvő feszültségek hordozója. Kevés pénz jut oktatásra, egészségügyre, tudományra, kultúrára és sportra. E területek intézményei működési zavarokkal küzdenek, teljesítményük egyenetlen, gyakorta alacsony színvonalú. A magas állami kötelezettségek és a gazdaság teljesítményei, valamint az adósságszolgálati terhek által erősen determinált belső felhasználási lehetőségek a jelenlegi struktúrában tartósan olyan helyzetet teremtenek, amelyben az állam nem tud eleget tenni vállalt kötelezettségeinek, rövid távú döntései keresztezik hosszú távú érdekeit, a permanens szószegés állapotába kerül, tovább növelve a bizalmi válságot, a társadalmi, politikai feszültségeket. Az elosztható jövedelmek szűkössége és a széles körű állami kötelezettségek közötti ellentmondás tartós egyensúlyi zavarokat okoz. A deficit az állami pénzalapokban 1973 óta jelen van. (folyt.köv.) 1989. június 27., kedd 19:38
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »