Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 24.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Diósgyőri kommunisták Grósz Károly mellett

"A Diósgyőri Gépgyár melegalakító gyárának MSZMP bizottsága támogatásáról biztosítja Grósz Károly elvtársat, valamint a pártvezetés azon politikusait, akik a kommunista mozgalom megújításán fáradoznak."

A IV. Országos Nőkonferencia (1. rész)

1989. júnnius 24., szombat - Szombaton Budapesten, az Építők Szakszervezetének kongresszusi termében megkezdődött a IV. országos nőkönferencia. Ezen a hatszáz küldött és számos meghívott részvételével lazajló tanácskozáson határoznak a magyar nőmozgalom fejlődésének irányáról, a nőtanács jogutódának megalakításáról.

Kakucsi Gabriella, a MNOT alelnöke megnyitójában hangsúlyozta: a
Magyar Nők Országos Tanácsa évtizedeken át felelősséggel igyekezett
betölteni hivatását. Munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt
határozatai és állásfoglalásai szellemében végezte, minden
törekvését a társadalom iránt érzett felelősség hatotta át. A magyar
társadalomban végbemenő változásokat elemezve azonban arra a
felismerésre jutott, hogy a jelenlegi szervezeti formában már nem
tudja megfelelően szolgálni a nőtársadalmat. A nőmozgalom átfogó
reformjára, teljes megújítása van szükség. A megújuló mozgalom
alkalmasnak kelllennie arra, hogy befogadja az istenhivőt és a
materialistát, a fiatalt, a középkorút és az öreget, a
háztartásbelit és a munkavállalót, a vezetőt és a beosztottat, a
magányost és a családjáért élőt, s ugyanakkor legyen képes arra,
hogy elősegítse a gazdasági, társadalmi kibontakozást is.

    Ezután Duschek Lajosné, a MNOT elnöke emelkedett szólásra. A
nőtanács korábbi munkájáról szólva elmondta, hogy a családok, a nők
helyzetének romlásáért a nőszervezet is felelős, hiszen részese volt
annak a mechanizmusnak, amely nehéz helyzetbe sodorta az országot.
Tevékenysége a párt határozatainak a végrehajtására szorítkozott.
Felelősségét nem csökkenti, hogy más szervezetek hasonló szerepet
töltöttek be. A nőzmozgalom, a MNOT nem tudta érdemben befolyásolni
a nők számára kedvezőtlen gazdasági és politikai folyamatokat. Az
1970-es párthatározat a MNOT-ra a megfigyelő, javaslattevő szerepet
bízta. A szervezet területi szervek nélkül, minimális létszámu
apparátussal működött. Állami támogatásban több mint negyedszázada
nem részesül, fenntartási költségeit a Nők Lapja és más
kiadványainak nyereségéből fedezi. Az országos tanács, az elnökség,
a társadalmi munkásokat foglalkoztató bizottságaik sokszor észlelték
a bajokat és felhívták a figyelmet a nőket ért társadalmi
igazságtalanságokra, erőteljesebb hangját azonban a hatalom
visszafogta. Ennek ellenére a MNOT sok javaslatot tett a nők
helyzetének javítására. (folyt.köv.)


1989. június 24., szombat 11:35


Vissza »


A IV. Országos Nőkonferencia (2. rész)

A nőtársadalom érdekeit és igényeit képviselő mozgalomra van
szükség - hangoztatta befejezésül Duschek Lajosné -, olyanra, amely
független, önkéntes női szerveződésekre épűl, határozottan képviseli
a magyar nők érdekeit. A barátság szellemében együttműködik minden
ország lányaival, asszonyaival, építi kapcsolatát az ország határain
túl élő magyar nőkkel, szolidaritást vállal a nemzetiségi jogaik
érvényesítéséért, anyanyelvük, magyarságuk megtartásáért küzdő
nőtársainkkal.(folyt.köv.)


1989. június 24., szombat 11:37


Vissza »


A IV. Országos Nőkonferencia (3. rész)

A nők a következő évtizedek átalakuló világában az eddiginél
fontosabb szerepet töltenek majd be - mondotta Glatz Ferenc,
művelődési miniszter, aki a kormány, a művelődési tárca, s a maga
nevében üdvözölte a nőkonferencia tagjait.

    Rámutatott: a következő évek politikájának, illetve
politizálásának középpontjába a globális problémák - köztük az
úgynevezett nőkérdés - kerülnek. A magyar társadalomban meglévő
válsághangulatról szólva hangoztatta, hogy az erkölcsi válság
mélyebb a gazdaságinál. Megítélése szerint az az egyoldalú szovjet
modell, amely a nők emancipációjának egy hamis reflexét hozta,
ugyanolyan helytelen, mint az üzletorientált USA-beli társadalom
gyakorlata, aminek következtében a nők a foglalkoztatottság
perifériájára és a háztartásba szorultak. Magyarországon kevesen
gondolnak azokra az európai államokra - Svédország, Finnország,
Norvégia, Hollandia, Dánia -, amelyek a maguk erejének tudatában
próbálják kiépíteni egy új európai társadalom modelljét.

    A miniszter hangoztatta azt is: a magyar kormány eltökélten
kívánja átalakítani az elmúlt negyven év politikájának
hangsúlyeltolódását, s ezzel nagyobb figyyelmet fordít a humán
szférára. Ez a humán szféra, határozza meg a társadalom
mindennapjait, s így a humán terület fejlődésében a nőknek rendkívül
nagy szerepük lehet. Rámutatott: azok az elgondolások, amelyek
helyet kaptak a nőmozgalom átalakításában, összhangban vannak a
kormányzatnak az egész társadalmat érintő politikai programjával.

    Végezetül Glatz Ferenc a kormány nevében ígéretet tett arra,
hogy a nők az eddigieknél sokkal nagyobb megbecsülést kapnak. Az
esélyegyenlőségről szólva kifejtette: a kormány a női munkát a
férfiakéval egyenértékűnek kívánja elismertetni. Ehhez véleménye
szerint szükséges, hogy létrejöjjön a kormány mellett működő
nőtitkárság. Ezt a testület felmérné a parlament elé kerülő - a
nőket, családokat érintő - törvények hatását, illetve továbbítaná a
nőmozgalom javaslatait a kormánynak. Hangsúlyozta, hogy véleménye
szerint a kormány jó partneri viszonyt tud kialakítani a
nőmozgalommal, amennyiben az erre a kritikus és állandó
felülvizsgáló szerepre vállalkozik - mondotta Glatz Ferenc.
(folyt.köv.)


1989. június 24., szombat 16:53


Vissza »


A IV. Országos Nőkonferencia (4. rész)

Andics Jenő, az MSZMP KB Társadalompolitikai osztályának
vezetője a Központi Bizottság nevében köszöntötte a konferencia
résztvevőit. Elmondta: tudomásul kell venni, hogy miközben a
létrejövő új szervezetekkel javulnak az érdekképviselet lehetőségei,
nem javulnak ilyen ütemben és ilyen mértékben az érdekek
egyeztetésének, kielégítésének reális gazdasági feltételei. Ezért
fennáll a veszély, hogy a megalakuló demokratizálódó mozgalom a
feszültségek láttán zavarba kerülhet, még ingerültebbé válik, úgy
érzi, hogy nem teljesítheti funkcióját. Ennek ellenére lényeges
kérdésekben - s nemcsak átmenetileg - reális lépéseket lehet tenni a
nők helyzetének javítására is. Hangsúlyozta: az MSZMP olyan haladó,
baloldali, demokratikus nőmozgalommal számol, amelyben résztvesznek
mindazok, akik az MSZMP által vallott, most megújuló politikai
értékeket is magukévá teszik. Abban a reményben kívánt jó munkát a
konferenciának, hogy életképes nőszövetség kialakulásának
alapelveit, fő irányait fogalmazzák meg. Kívánta, hogy olyan
szövetség jöjjön létre, amely elég nyitott lesz ahhoz, hogy más
nőmozgalmakat is szövetségébe fogadjon.

    A kétnapos konferencián beszámolnak a nőtanács III. Országos
Nőkonferencia óta végzett munkájáról, a legfontosabb vitatéma
azonban a megújulási program és az új szervezet alapszabályának
tervezete volt. Ezekben az előterjesztésekben rögzítették, hogy a
MNOT független, demokratikus, a nők érdekeit képviselő politikai,
kulturális, érdekvédő mozgalomként kívánja folytatni tevékenységét.
Szövetséget ajánl mindazoknak a mozgalmaknak, társadalmi
szervezeteknek, egyesületeknek, amelyek a nők társadalmi
felemelkedését, a családok helyzetének javítását kívánják
előmozdítani. Városi, kerületi, községi nőmozgalmi csoportok
megalakítását is javasolták. A szövetségi jellegű szervezet célja,
hogy elősegítse a nők teljes társadalmi egyenjogúságának és
esélyegyenlőségének megvalósítását, a nők személyi jogainak és
emberi méltóságának védelmét, az anyaság erkölcsi és anyagi
megbecsülését. A szövetség kapcsolódik majd a
politikai-gazdasági-társadalmi érdekegyeztető fórumok munkájába.
Erősíti kapcsolatait a kormánnyal, az országos hatáskörű és
érdekképviseleti szervekkel. Kezdeményezi az együttműködést
mindegyik párttal és szervezettel, amely a programját támogatja. A
szervezet tagjai lehetnek jogi személyek, jogi személyiséggel nem
rendelkező csoportok - területi, helyi nőbizottságok, nőmozgalmi
csoportok, nőklubok, baráti körök - és megánszemélyek. Az új
szervezet elnevezése Magyar Nők Szövetsége vagy Magyar Nők
Demokratikus Ligája, avagy Nők Demokratikus Szövetsége lehetne -
fogalmazták meg a konferencia elé került előterjesztésben. (f.k.)


1989. június 24., szombat 17:07


Vissza »


A IV. Országos Nőkonferencia (5. rész)

A vitában felszólalók hangsúlyozták: a nőtanács történelmi
küldetése befejződött, jól-rosszul teljesítette érdeképviseleti
szerepét. A nőmozgalom a régi szervezeti keretek között nem
tevékenykedhet hatékonyan. Olyan nőszervezetre van szükség, amelyet
a magyar nők többsége támogat. Ez azonban csak akkor képviselheti
eredményesen a nőtársadalom érdekeit, ha átalakítják az
érdekképviseleti rendszert. Egyetértettek a megújuló nőmozgalom
programtervezetével, és kifejezték: készek annak megvalósításáért
munkálkodni. Újonnan alakult nőszerveződések képviselői elmondták:
csatlakoznak a szövetséghez, fontos viszont, hogy az új szervezet
működését ne rendelje alá a nagypolitikának. Némelyek fenntartással
viszonyultak a megalakuló szövetséghez: mi szavatolja, hogy ez
eredményesebben képviseli majd a nők érdekeit, mint ahogy a nőtanács
képviselte? - kérdezték. A nőszövetség megalakításának hívei vagyunk
- mondották mások -, de felhívták a figyelmet arra: legalább egy év
szükséges az életképes szervezet kialakításához. Javasolták:
legkésőbb egy éven belül hívják össze az alakuló közgyűlést - az az
ideig létrejövő nőszervezetek, pártok nőbizottságai küldötteinek
részvételével -, s akkor alakítsák meg a nőszövetséget.
Megalakításához hívjanak életre egy szervező bizottságot, s az
dolgozza ki a szervezet koncepció-, program-, alapszabálytervezetét.
Az átmeneti időszakban tartsák fenn a meglevő apparátust. Erre a
javaslatra reagálva más felszólalók felhívták a figyelmet: ha most
nem alakul meg az új szervezet, fennáll a veszélye annak, hogy
megszűnik a nők érdekvédelme.

    A vitában rámutattak: nincs joga a társadalomnak arra, hogy
elválassza a családkérdést - ezt a rendkívül sokrétű, gazdasági,
településfejlesztési, nevelési, egészségügyi, ellátási és más
probléma megoldását igénylő társadalmi feladatok a férfiakétól, az
apákétól, s azt nőkérdésre redukálja. Javasolták: az új parlament
bizottságainak megalakításakor létesítsenek család-, gyermek- és
ifjúságvédelmi bizottságot, a nőkérdést önálló társadalmi kérdésként
kezeljék. Indítványozták azt is: a nők problémáinak feltárására és a
gondok megoldásának elősegítésére létesítsenek állami hivatalt, és
emellett a nőszervezetek képviselőiből álló tanácsadó testületet.

A konferencia vasárnap folytatja munkáját. (MTI)


1989. június 24., szombat 18:07


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Csak annyit szeretnék mondani, hogy a Nagy Imre temetésével kapcsolatban ami volt, 56-ban, tehát Kádárék kifúrták, na most az oroszok hogy tehetnek ilyet, hogy a magyar népet elmondják mindennek, szóval hallgattam akkor este a rádiót, a temetés után és akkor a moszkvai rádió közölte magyar nyelven, hogy a magyar nép azt mondja, éhen halt volna, ha az oroszok nem jöttek volna be ide hozzánk. Hát ilyet hogy mondhattak, amikor nagyon sok idősebbektől hallottam, hogy akkor hogy mondhattak ilyet azok a piszkos szemetek. Mert piszkosak, mert szemetek, mert szar kommunisták."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD