|
|
|
|
A IV. Országos Nőkonferencia (1. rész)
|
1989. júnnius 24., szombat - Szombaton Budapesten, az Építők Szakszervezetének kongresszusi termében megkezdődött a IV. országos nőkönferencia. Ezen a hatszáz küldött és számos meghívott részvételével lazajló tanácskozáson határoznak a magyar nőmozgalom fejlődésének irányáról, a nőtanács jogutódának megalakításáról.
Kakucsi Gabriella, a MNOT alelnöke megnyitójában hangsúlyozta: a Magyar Nők Országos Tanácsa évtizedeken át felelősséggel igyekezett betölteni hivatását. Munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és állásfoglalásai szellemében végezte, minden törekvését a társadalom iránt érzett felelősség hatotta át. A magyar társadalomban végbemenő változásokat elemezve azonban arra a felismerésre jutott, hogy a jelenlegi szervezeti formában már nem tudja megfelelően szolgálni a nőtársadalmat. A nőmozgalom átfogó reformjára, teljes megújítása van szükség. A megújuló mozgalom alkalmasnak kelllennie arra, hogy befogadja az istenhivőt és a materialistát, a fiatalt, a középkorút és az öreget, a háztartásbelit és a munkavállalót, a vezetőt és a beosztottat, a magányost és a családjáért élőt, s ugyanakkor legyen képes arra, hogy elősegítse a gazdasági, társadalmi kibontakozást is. Ezután Duschek Lajosné, a MNOT elnöke emelkedett szólásra. A nőtanács korábbi munkájáról szólva elmondta, hogy a családok, a nők helyzetének romlásáért a nőszervezet is felelős, hiszen részese volt annak a mechanizmusnak, amely nehéz helyzetbe sodorta az országot. Tevékenysége a párt határozatainak a végrehajtására szorítkozott. Felelősségét nem csökkenti, hogy más szervezetek hasonló szerepet töltöttek be. A nőzmozgalom, a MNOT nem tudta érdemben befolyásolni a nők számára kedvezőtlen gazdasági és politikai folyamatokat. Az 1970-es párthatározat a MNOT-ra a megfigyelő, javaslattevő szerepet bízta. A szervezet területi szervek nélkül, minimális létszámu apparátussal működött. Állami támogatásban több mint negyedszázada nem részesül, fenntartási költségeit a Nők Lapja és más kiadványainak nyereségéből fedezi. Az országos tanács, az elnökség, a társadalmi munkásokat foglalkoztató bizottságaik sokszor észlelték a bajokat és felhívták a figyelmet a nőket ért társadalmi igazságtalanságokra, erőteljesebb hangját azonban a hatalom visszafogta. Ennek ellenére a MNOT sok javaslatot tett a nők helyzetének javítására. (folyt.köv.)
1989. június 24., szombat 11:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Csak annyit szeretnék mondani, hogy a Nagy Imre temetésével kapcsolatban ami volt, 56-ban, tehát Kádárék kifúrták, na most az oroszok hogy tehetnek ilyet, hogy a magyar népet elmondják mindennek, szóval hallgattam akkor este a rádiót, a temetés után és akkor a moszkvai rádió közölte magyar nyelven, hogy a magyar nép azt mondja, éhen halt volna, ha az oroszok nem jöttek volna be ide hozzánk. Hát ilyet hogy mondhattak, amikor nagyon sok idősebbektől hallottam, hogy akkor hogy mondhattak ilyet azok a piszkos szemetek. Mert piszkosak, mert szemetek, mert szar kommunisták."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|