|
|
 |
|
 |
77-ek- befejezés
|
Caracas, 1989. június 24. szombat (MTI-TASZSZ/Reuter) - Záróközlemény elfogadásával pénteken befejeződött a fejlődő államok G-77 elnevezésű csoportjának caracasi tanácskozása, amelyet a szervezet megalakulásának 25-ik évfordulója alkalmából rendeztek meg. A csoport taglétszáma szerdától eggyel gyarapodott, Mongólia is csatlakozott a hetvenhetekhez, amelyek így valójában már 128-an vannak. (A hetvenhetek elnevezés a szervezet létrehozásának idejéből ered, ennyien alapították meg a csoportot negyedszázaddal ezelőtt).
A tanácskozáson egyebek mellett a környezetvédelemről, a
szegénység elleni harcról, az élelmiszerellátás problémájának
megoldásáról, a tudományos-műszaki együttműködés kérdéseiről, a
gazdasági növekedés előmozdításáról, valamint a nemzetközi gazdasági
életbe való erőteljesebb bekapcsolódás mellett az adósságválság
enyhítésének, az adóterhek csökkentésének lehetőségeiről volt szó.
A jubileumi fórum befejező napján felszólalt a tanácskozás
elnöklő házigazdája Carlos Andres Perez venezuelai elnök, aki
egyebek mellett elmondta, hogy a G-77-ek tagjai aktívan harcolnak a
békéért és a biztonságért illetve azt, hogy az ENSZ alapokmányának
szellemében a gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius
problémákat az együttműködés fejlesztésével kell megoldani. Perez
pénteken fogadta a konferencián résztvevő államok külügyminisztereit
és más jelenlévő képviselőit. A találkozójukon általános
megerősítést nyert Venezuela azirányú kérése, hogy teljes jogú
tagként vegyék fel a szervezetbe. A végleges választ erre a fejlődő
országok állam- és kormányfőinek szeptemberben Belgrádban
megtartandó konferenciáján döntenek.
A gazdasági kérdésekben egységet mutató caracasi tanácskozás
azonban nem volt mentes a politikai csatározásoktól. Így a
nicaraguai külügyminiszter kijelentette, hogy Hondurast nyugodtan az
Egyesült Államok egyik gyarmatának lehet tekinteni, illetve
megismételte, hogy Managua továbbra is fenntartja a Hágai Nemzetközi
Bíróságnál korábban Honduras ellen benyújtott keresetét, amelyben a
nicaraguai ellenforradalmárok befogadásával vádolja a szomszédos
országot. A kubai-amerikai kapcsolatokról szólva a szigetorzság
külügyminiszterre úgy nyilatkozott, hogy nem következett be javulás
a kubai-amerikai kapcsolatokban, s e téren további hátráltató
tényező lehet Washingtonnak az a terve, hogy egy Kuba-ellenes
amerikai televízióadó felállítását tervezi, amivel az Egyesült
Államok beavatkozna a kubai belügyekbe.+++
1989. június 24., szombat 09:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Csak annyit szeretnék mondani, hogy a Nagy Imre temetésével kapcsolatban ami volt, 56-ban, tehát Kádárék kifúrták, na most az oroszok hogy tehetnek ilyet, hogy a magyar népet elmondják mindennek, szóval hallgattam akkor este a rádiót, a temetés után és akkor a moszkvai rádió közölte magyar nyelven, hogy a magyar nép azt mondja, éhen halt volna, ha az oroszok nem jöttek volna be ide hozzánk. Hát ilyet hogy mondhattak, amikor nagyon sok idősebbektől hallottam, hogy akkor hogy mondhattak ilyet azok a piszkos szemetek. Mert piszkosak, mert szemetek, mert szar kommunisták."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|