|
|
|
|
Vasfüggöny a magyar-román határon - francia sajtó (1.rész)
|
Lászzló Balázs, az MTI tudósitója jelenti:
Párizs, 1989. június 22. csütörtök (MTI-tud.) - A francia rádió és televizió állomások után a sajtó is bő terjedelemben számolt be a Románia által a magyar határon kiépített szögesdrót és árok akadályról, amit egyesek a vasfüggönyhöz, mások a berlini falhoz hasonlítottak.
A Le Figaro terjedelmes budapesti riportot közölt a Romániából átmenekültekről. Elmondja benne, hogy már sok köztük a román nemzetiségű is, akik ugyanarról panaszkodnak, mint a magyarok: ,,nyomor, a házuk lebontása, kényszermunkára vezénylés a családtól több száz kilóméterre, folyóvíz és fűtés nélküli tömeglakás, letartóztatások, kitoloncolások, öngyilkosságok... Elmenni, menekülni minél messzebbre. Elfelejteni a házukat, amit leromboltak, nem gondolni többet a területrendezésre, a városok és főleg falvak lerombolására,,. Van aki közvetlenül lopakodik át a határon, van aki Csehszlovákiaba kér kiutazást és onnan. Többségük szakmunkás, kisebb részük értelmiségi. Elgyötört arccal, könnyek nélkül mesélik, sorolják vég nélkül ,,a Kárpátok zsenijének bűneit, aki az új ember utópiáját kergeti azzal, hogy földbegyalul falvakat, áthelyez egész lakosságcsoportokat és kényszermunkára vezényli képzettségüktől függetlenül az embereket,,. A munkások a hiányra, az éhbérekre, az értelmiségiek a lábbal tiport emberi jogokra panaszkodnak és nem értik, miért nem fogadják be őket a nyugati országok. A Liberation egy cserjés határszakaszon átérkező menekültcsoport fényképével illusztrált oldalas bécsi tudósításban számolt be a vasfüggöny építéséről. ,,Miközben Magyarország a nagy nyilvánosság előtt szétkürtölve bontja le a hírhedt vasfüggönyt, ami elválasztotta Ausztriától, Románia kétségbeesett igyekezettel épít egyet a maga magyar határán. Mi sem példázhatná jobban a politikai különbségeket a szocialista tábor két egykori testvérországa között, amikor a magyar rendszer egyre nyitottabb nyugatra, Ceausescu elnök pedig egyre dacosabban szegül szembe a peresztrojkával.,, A tudósítás elmondja, hogy naponta ma is 15-20 menekült ér át a határon és már jó harmincezren lehetnek Magyarországon, amely egyre nehezebben látja el őket. Megállapítja, hogy a menekülés fő oka a falurombolás és hogy a tavaly júniusi budapesti tömeggyűlés óta gyorsan éleződött a két ország viszonya, ami kisugárzik a bécsi és a párizsi európai tanácskozásokra is. ,,Ez a polémia mindenesetre élénk vitákat igér a VSZ következő ülésén, július 7-én Bukarestben, ahol a Szovjetuniónak lesz elég baja, amíg lecsillapítja a testvérországok torzsalkodását,, - fejezi be cikkét a Liberation. (folyt.)
1989. június 22., csütörtök 11:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Csak annyit szeretnék mondani, hogy a Nagy Imre temetésével kapcsolatban ami volt, 56-ban, tehát Kádárék kifúrták, na most az oroszok hogy tehetnek ilyet, hogy a magyar népet elmondják mindennek, szóval hallgattam akkor este a rádiót, a temetés után és akkor a moszkvai rádió közölte magyar nyelven, hogy a magyar nép azt mondja, éhen halt volna, ha az oroszok nem jöttek volna be ide hozzánk. Hát ilyet hogy mondhattak, amikor nagyon sok idősebbektől hallottam, hogy akkor hogy mondhattak ilyet azok a piszkos szemetek. Mert piszkosak, mert szemetek, mert szar kommunisták."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|