Rendszerváltás és az MTI

	Konzultáció a magyar felsőoktatás jövőjéről (1. rész)
1989. június 23., péntek - Az oktatás korszerüsítését célzó átfogó reformterv kidolgozásakor az egész oktatáspolitikát újra kell gondolni, szükségesnek látszik önálló felsőoktatási törvény megalkotása is. Egyebek között erről beszélt Glatz Ferenc művelődési miniszter azon a pénteki konzultáción, amelyet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Országos Választmánya rendezett a Mozgássérültek Pethő András Nevelőképző és Nevelőintézetében. A miniszter részletesen szólt a tárca elképzeléseiről, a felsőoktatási dolgozók bérezési helyzetéről, a felsőoktatási intézmények autonómiájának kérdéseiről, a Művelődési Minisztériumban bekövetkezett személyi változásokról, és bejelentette, hogy a határon túli magyar kisebbségekkel való kapcsolattartást a tárcánál miniszterhelyettesi szinten gondozzák majd. A konzultáció alapját az a nyilatkozat képezte, amelyet az FDSZ intéző bizottsága a pedagógusnapon juttatott el Glatz Ferenchez, s amelyre a művelődési miniszter ez alkalommal reagált. Szólt arról, hogy a tárca csomagtervében az oktatás az első helyen áll, s a nyarat két újonnan kinevezett helyettesével - Manhercz Károllyal és Kelemen Elemérrel - azzal töltik, hogy meghatározzák a kiúthoz vezető lépéseket. Véleménye szerint az elmúlt három évtized reformjai azért nem hoztak kellő eredményt, mert mindig csak egy-egy oktatási területet érintettek, s nem a teljes oktatásügyet célozták meg. Hangoztatta, hogy a normatívákat kell nagyon határozottan megállapítani és a számonkérést szigorítani, mert az a fajta lazaság, amely a közoktatást jellemzi, tarthatatlan. A felsőoktatási reformelképzelések szerint a korábbinál több hallgatót kellene a felsőfokú képzésbe vonni, átalakítva egyszersmind a felvételizés mai szisztémáját. Ehhez el kellene érni, hogy állami érettségi bizottság minősítse a diákokat. A minisztérium az új felvételi rendszer tervezetével ősszel szeretne a társadalom elé kiállni. A miniszter egyetértett azzal az igénnyel, hogy a felsőoktatási dolgozók bérezése, valamint a nyugdíjasok járandósága igazodjék jelenlegi, illetve múltbeli munkájuk társadalmi fontosságához, a nemzetközi mércéhez. Az FDSZ országos programjában megfogalmazott idei 40 százalékos reálbéremelést azonban megvalósíthatatlannak tartotta. (folyt.köv.) 1989. június 23., péntek 17:30
Vissza »

	Konzultáció a magyar felsőoktatás jövőjéről (2. rész)
Üdvözölte a kormány ama szándékát, hogy a humán szférát előtérbe kívánja helyezni politikájában, ám hozzátette: a meggyökeresedett négy évtizedes struktúrát természetesen néhány hét alatt nem lehet megváltoztatni, hiszen minden követelés érdekeket sért. A szeptemberre kidolgozandó, három évre szóló közoktatási csomagterv egyébként a pedagógus társadalom illetményeit is érinteni fogja, s a tárca 1992-ig 60-80 százalékos béremelést igyekszik kidolgozni. A miniszter szerint a fiatal egyetemi oktatók és a nyugdíj előtt állók bérezése okozza a legnagyobb feszültséget, ezért e két korosztály preferálása a legsürgetőbb. A felsőoktatási intézmények autonómiájának növelésével a minisztérium az irányítást a minimálisra kívánja csökkenteni, ugyanakkor kérdés, hogy a tanári testületek kellőképpen alkalmasak-e a teljes körű autonómia érvényesítésére. A minisztériumi személyi apparátusának megújítása mellett fontosnak tartotta, hogy a tárca szervezetileg is átalakuljon. Az egyház kulturális, részben karitatív tevékenységének támogatására a minisztériumban az elképzelések szerint egy kislétszámu főosztályt hoznak létre. A félreértések eloszlatására a miniszter közölte, hogy Knopp András nem megy nyugdíjba, igaz, hogy felmentést kapott, de egyelőre állományban maradt, s az még nem dőlt el, hogy hol fog tovább dolgozni. Glatz Ferenc hangoztatta, hogy a felsőoktatás helyzetének újragondolását az értelmiségpolitika részének tekinti. A 90-es évek strukturális változásai közé sorolta a nyelvoktatás, a lektorátusok szerepének felülvizsgálatát, az idegen nyelvtanárok képzésének és utóképzésének, koszerűsítését, országos továbbképzési tervezet kidolgozását. A miniszter szükségesnek tartja az egyetemek befogadóképességének növelését, új intézmények építésére azonban nem lát lehetőséget. Az oktatói létszám növelésére Glatz Ferenc lehetségesnek tartotta, hogy az akadémiai és a tudományos státuszban lévő kutatókat kötelezzék oktatói tevékenységre. (folyt.köv.) 1989. június 23., péntek 17:37
Vissza »

	Konzultáció a magyar felsőoktatás jövőjéről (3. rész)
Az idegennyelvű oktatás szélesítésére szükségesnek tartotta, hogy az ELTE-n belül önálló idegennyelvi kar induljon. (MTI) 1989. június 23., péntek 17:38
Vissza »