Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Kulturális Kamara állásfoglalása az Országgyűlés napirendjén szereplő államháztartási reform- és adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról (1. rész) (OS)
A Magyar Kulturális Kamara állásfoglalása az Országgyűlés napirendjén szereplő államháztartási reform- és adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról (1. rész) 1989. június 23., péntek - A Magyar Kulturális Kamara választmánya kiemelten foglalkozott a kultúra stratégiai kérdéseivel, ezen belül a kulturális szféra és a gazdasági reform összefüggéseivel. Szenvedélyes eszmecsere volt az Országgyűlés elé kerülő államháztartási reform- és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról. A választmány nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Magyar Kulturális Kamara támogatja a kormány valódi reformtörekvéseit, ám a szóban forgó koncepciók önmagukban is ellentmondásosak és meghatározó, lényegi viszonylatokban nem egyeztethetők össze a kulturális szféra érdekeivel. A választmány döntése alapján a Magyar Kulturális Kamara szakértői a következő állásfoglalást alakították ki. Üdvözöljük azt a törekvést, hogy egységes rendszerben gondoljuk végig és rendezzük államháztartási közös dolgainkat. Ám ez a dokumentum sajnálatosan még csak eltérő értékű ötletek és különböző külföldi mintákból átvett megoldási lehetőségek halmaza, amelyben keverednek a jelenlegi válságból következő kényszerintézkedések és a hosszabb távú koncepcionális szándék elemei. Helyesnek tartanánk, ha a reformfolyamathoz szervesen kapcsolódó törvényelőkészítő munka a jelenlegi válsághelyzetből adódó logikai sorrendet követné. A gazdasági válság és ezen belül az adósságkezelés stratégiai kérdéseiről való döntés után a tulajdonreformnak kellene napirendre kerülnie, hiszen az államháztartási reform számos eleme ennek függvénye. Egy elkapkodott államháztartási törvénytevezet a reformfolyamat ismételt lejáratásához és a bizalmi válság további elmélyüléséhez vezethet. Tiltakozunk az ellen, hogy a dokumentum a humán szférát és ezen belül a kulturális intézményrendszert csak mint elosztási problémát kezeli, s fel sem vetődik az a távlati érdek, hogy a kulturális fejlődés a gazdasági válságból való kilábalásnak és társadalmi gondjaink megoldásának egyik legfontosabb feltétele. A kulturális szférát érintő részekben az oly sokat kritizált maradványelvű tervezés és finanszírozás új köntösben jelentkezik. Az államháztartási reform koncepciója ugyanis bevallottan az állami feladatvállalás szűkítését célozza, tehát az állam gazdaságilag egyre inkább kivonul a kulturális szférából, a korábbi szűkmarkú finanszírozás és az áldatlan restrikció nyomán elszegényedett intézményrendszert hagyva maga után. (folyt.köv.) 1989. június 23., péntek 18:20
Vissza » Folytatásokkal »