Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága nem fogadta el a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést (1. rész)
1989. június 20., kedd - A tavalyi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést kedden nem fogadta el a Parlament építési és közlekedési bizottsága. A Szilágyi Gábor elnökletével tartott ülésen együttesen tárgyaltak a négy napirendi pontról, nevezetesen a Magyar Népköztársaság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról, a közlekedési, hírközlési és építésügyi ágazat tavalyi költségvetéséről, valamint az államháztartási reformról és az adóreform korszerűsítésének koncepciójáról. Az írásos jelentésekhez Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Ellentmondásosnak ítélte a tavalyi adóreform bevezetésének és működésének tapasztalatait, bár mint mondotta, a vártnál kedvezőbb volt annak fogadtatása. A kompromisszumos megoldások jelentősen rontották a várt eredményt. A tervezettnél lényegesen szélesebb körben érvényesült az adómentesség és a kedvezményezés. A jövedelemtulajdonosok pozícióiban bekövetkezett változások lényege: a jövedelemátcsoportosítás előnyei a vállalati szférában jelentkeztek, ám a terheket a költségvetésnek és a lakosságnak kellett viselnie. A vállalati és a szövetkezeti szektorban a bérből és fizetésből élők tavalyi évi bruttó keresete 25-27 százalékkal, nettó keresete átlagosan 10 százalékkal nőtt, ugyanakkor reálbérük körülbelül 5 százalékkal csökkent. A miniszterhelyettes a tervezett változtatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az adóterhelés mértékét - ami jelenleg 14.5 százalék - nem kívánják módosítani. Tervezik azonban a támogatások, mentességek érdemi csökkentését. A személyi jövedelemadó - a Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint - igazságosabb helyzetet teremt, mint a családi jövedelemadó, így ez utóbbit nem javasolják bevezetni. Azt azonban támogatja a tárca, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer keretein belül bevezessék a minden gyermek után egységesen járó adócsökkentést. A vitában Koltai Imre (Pest m.) kifejtette, hogy meglepetéssel értesült a családi jövedelemadó kedvezőtlen hatásairól, eddig úgy tudta, hogy ez a rendszer teremti meg az igazságosabb teherviselést. Ezzel kapcsolatban Reidl János (Somogy m.) felvetette, hogy netalán a Pénzügyminisztérium vajon nem presztizs-okokból hangsúlyozza-e a családi jövedelemadó hátrányait. (folyt.köv.) 1989. június 20., kedd 16:52
Vissza » Folytatásokkal »