|
|
 |
|
 |
Új kormány - lengyel viták (2.rész)
|
Mind a kormánypárti, mint a Szolidaritás párti sajtóban
egyetértés látszik kialakulni abban, hogy nem szabad engedni a
győzelemittas Szolidaritás-erőknek és túlzottan felgyorsítani ,,a
történelmi mozgásokat,, mégpedig nemcsak a belpolitikai veszélyek,
de a nemzetközi összefüggések miatt sem. Különösen nagy hangsúlyt
helyez erre a kormány lapja, a Rzeczpospolita hétfői vezércikke,
amely a Szolidaritás mérsékelt erőire nehezedő nyomás veszélyeit
kiemelve úgy vélekedik, hogy ,,a Varsói Szerződés tagországaiban
folyó demokratizációs folyamatok feltétele az európai stratégiai
egyensúly sérthetetlensége, mégpedig nemcsak szigorúan katonai
értelemben, hiszen a két szembenálló blokk ideológiailag is
ellentétes értékeket képvisel,,. Ugyanerre utalva, némileg meglepő
módon a mai lengyel és az 1956-os magyarországi események között
párhuzamot vonva veti fel Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza
főszerkesztője a kérdést:,,vajon elkerülhetetlen volt-e 1956-ban
Magyarországon a belügyi alkalmazottak meglincselése, vajon az
akkori magyar miniszterelnök, Nagy Imre döntése a Varsói
Szerződésből való kilépésre az egyetlen lehetséges válasz volt-e az
igen összetett helyzetre?,,
A Szolidaritás és a kormany lapja egyetérteni látszik abban is,
hogy Lengyelországban a kormányzó pártok cseréje nem ugyanazt
jelenti ,,egyelőre,, mint az Egyesült Államokban egy demokratapárti-
republikánus párti csere, hiszen Lengyelországban a több mint 40 éve
uralkodó apparátust, a teljes közigazgatást is le kellene cserélni.
A kormány lapja szerint ez lehetetlen, a Szolidaritásnak nincsenek
megfelelő káderei, vagyis nem kormányképes, míg a Szolidaritás
szerint éppen fordítva: a Szolidaritás csak akkor vállalhatja a
kormányzás teljes, vagy részleges felelősségét, ha sikerül a
területi közigazgatás reformjával, új közigazgatási választások után
megszabadulni ettől az apparátustól. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|