|
|
 |
|
 |
- Magyar helyzet - 6. folyt.
|
- Ez természetes, hogy egy kínaihoz hasonló dolog valóban
valószínűtlen Magyarországon. Én most arra gondolok, hogy
mondhatjuk-e azt, hogy a magyar karhatalmi szervek - a hadsereg,
rendőrség, milícia -, ezek talán közelebb állnak a magyar
társadalomhoz, mint a kínai néphadsereg a kínai társadalomhoz? - Ezt
nem merném állítani. Ezek meglehetősen a társadalomtól elidegenedett
szervek, beleértve a magyar hadsereget is.
- Kétségtelenül nyilván a tisztikarra gondolsz ugye, mert a
kiskatonák azok nem idegenek...
- Ez - gondolom - Kínában is érvényes ugyanez a kiskatonákra.
- A távolságnak is itt szerepe van. Nem véletlen, hogy Pekingben
a vérengzést egy egész messziről odavezényelt úgynevezett 27-ik
hadsereg hajtotta végre. Egy egészen más nyelvjárást beszélő
katonákból álló hadsereg, és ennek is szerepe volt.
- Most térjünk rá a lengyel választásra
Ennek a kimenentele -
azt hiszem, itt vitának nem lehet helye - a hatalom egyértelmű
veresége és a társadalom győzelme. De itt van még valami: ennek a
győzelemnek a totális, teljes volta. Szinte matematikailag nem is
lehet elképzelni nagyobb mértékű választási győzelmet, mint ez. Nem
azt bizonyítja-e ez, hogy a kompromisszumok útja, az alkuk útja, a
kiegyezések útja hatalom és ellenzék között, az egy nagyon nehezen
járható út.
Tudjuk, hogy miféle kiagyalt választási mechanizmust dolgoztak
ki a kerekasztal-tárgyalások során a hatalom és a Szolidaritás
Lengyelországban. Ennek a lényege az, hogy a Szolidaritás
végeredményben egy egyezséget kötött a hatalommal, egy
kompromisszumot, és ennek az eredménye volt ez a kiagyalt
mechanizmus. A választás eredménye viszont számomra azt mutatja,
hogy a társadalomnak ez nem tetszik, a társadalom mindenképpen még
ennek a feltételei között is mindent elkövetett, hogy tiszta vizet
öntsön a pohárba, és ezt tulajdonképpen megtörtént. (folyt.)
1989. június 8., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|