|
|
 |
|
 |
- Változások a diplomáciai karban - 1. folyt.
|
Hazatérve viszont nem a külügyi pályára kerültek azonnal.
Különböző szerkesztőségekben kaptak feladatokat, netán az MSZMP KB
agit.prop. osztályán tevékenykedtek vagy fordítva, de útjukat a párt
határozta meg, feladataikat a Jászai Mari téri házból kapták.
Várkonyi Péter washingtoni nagykövet 1948-tól párttag, és
1951-től 1958-ig különböző diplomáciai beosztásokban dolgozott, majd
vezette a Külügyminisztérium sajtóosztályát, elnöke lett a
Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, kinevezték a Népszabadság
főszerkesztőjének, onnét a külügyminiszteri székbe ült, és
felmentése után került Amerikába.
Bányász Rezső a Vas megye című lapnál kezdte a politizálást
1949-ben, majd kiképzése után sajtóattasé lett Stockholmban, vezette
a Külügyminisztérium sajtóosztályát, New Yorkban az ENSZ-
képviseletünk helyettes vezetőjeként irányította az információkat,
aztán Londonban lett nagykövet, és 1984-től a Tájékoztatási
Hivatalba került elnöknek. Onnét akkreditálták Ottawába.
Az ismertebb visszahívottak közé tartozik még Lakatos Ernő, a
Tájékoztatási Hivatal, az MTI, illetve az "ÁPO-nak" becézett
korlátlan hatalmú pártpropaganda-osztály nem éppen halk szavú
főnöke, akit Berlinbe ejtőernyőztek a magatartását mind gyakrabban
bírált támadások elől.
Hozzájuk képest a berni volt nagykövet, Hajdú János a hatalom
perifériáján mozgott, mert noha lelkesen kommentálta a külpolitikai
eseményeket a Népszabadságban, tudósíthatott Hanoiból, később
Bonnból és a Hét televíziós műsor főszerkesztőjeként országszerte
ismert lett, de ezt kevesellte. A Szlovákiában élő Duray Miklósnak
1983-ban jelent meg New York-ban Püski Sándor kiadásában a
Kutyaszorítóban című kötete, amelynek bevezetőjét - Kapaszkodás a
megmaradásért - Csoóri Sándor írta, és az ebben felvetett, akkor még
eretneknek számító gondolatokat bírálni kellett. Erre a célra az
Élet és Irodalom hetilapot szemelték ki, de az ítélet végrehajtását,
noha erre többeket utasítottak, csak Hajdú János vállalta. Ennek
honoráriumaként kapta a berni nagykövet tisztét. Ám utána sem maradt
csendben. (folyt.)
1990. június 2., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|