|
|
 |
|
 |
Gászünnepség - bonni képviselő beszámolója
|
Köln, 1989. június 19. (Deutschlandfunk. Esti Hiradó) - A német
szociáldemokratákat Günter Verheugen (?), a bonni parlament tagja
képviselte Budapesten Nagy Imre és sorstársai pénteki
gyászünnepségén. A politikussal telefonon beszélgetett munkatársunk,
Romhányi István.
- Képviselő úr
Legelőször is azt kérdezném Öntől, milyen
érzéssel hagyta el Budapestet, milyen benyomással volt Önre a
pénteki gyászünnepség?
- Azt hiszem olyan élményben volt részem, amelyet nem fogok
elfelejteni amíg élek. Ilyen élményben még nem volt részem. Ritkán
fordul elő, hogy az erkölcs ilyen hosszú idő után arat győzelmet a
hatalom felett, mint ahogyan ez most Magyarországon történt.
Nagy hatással volt rám a rendezvény egyszerűsége. Az volt a
benyomásom, hogy a magyar nép szinte egy emberként vallja, hogy Nagy
Imre és azok, akiket vele együtt meggyilkoltak annak idején, a
legjobbat akarták hazájuknak.
- A magyarok a nemzeti megbékélés napjának nevezték ezt a napot.
Félő, hogy a múlt sebeinek begyógyulásához hosszabb időre lesz
szükség. Hogyan látja ezt Ön, aki fiatal kora óta tanúja is és
résztvevője is annak a folyamatnak, amelyet a 12 évig tartó náci
múlttal való leszámolásnak szoktunk nevezni? (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A bonni parlament tagjának beszámolója - 1. folyt.
|
- Nem szeretném összehasonlítani Magyarország háború utáni
sorsát Németország sorsával. Egy azonban bizonyos. A megtörtént
igazságtalanság megmarad egy nép emlékezetében. Én nem hiszem, hogy
egyetlen rendezvény, vagy rehabilitálás - amint ez most
Magyarországon megtörtént - elelgendő lenne a múlttal való
leszámoláshoz.
A történészekre is sok munka vár. Tisztázniuk kell egyes
személyek szerepét, akik még ma is aktívak a magyar politikában.
Kádár szerepe mindmáig nem egyértelműen tisztázott. Én nem hiszem,
hogy ez a rendezvény a zárópontja lett volna a történelem
feldolgozásának. Inkább a kezdetének tartom.
- A politikusok Tito halála óta sokrétű beszélgetésekre
használják fel a vezető óllamférfiak temetéseit. Milyen
beszélgetésekre nyílott alkalma Önnek, kikkel találkozott és miről
folytak ezek az eszmecserék?
- A gyászünnepség nem állami rendezvény volt. Ezért csak igen
kevés külföldi vendég jelent meg. Én csak az olasz szocialisták
vezetőjét láttam. Több beszélgetést folytattam a magyar ellenzék,
különféle demokratikus mozgalmak képviselőivel, amelyekkel már
régebben kapcsolatban állt a (...) Szociáldemokrata Párt.
Ezek azonban nem előre tervezett találkozások voltak, hanem
többé-kevésbé véletlenül létrejött beszélgetések. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A bonni parlament tagjának beszámolója - 2. folyt.
|
- Hogyan reagált Ön azokra a bukaresti, illetve prágai
állásfoglalásokra, amelyekben hivatalos román, illetve csehszlovák
körök élesen bírálták és elítélték a budapesti tiszteletadást?
- Nem nagyon értem a bukaresti és a prágai kormány magatartását.
Ha már nem értenek egyet a magyar nép kívánságával akkor amikor
saját sorain belül akar békét kötni, akkor jobban tették volna, ha
hallgatnak. A tiltakozásokat mértéktelen beavatkozásnak tartom a
magyar ügyekbe. Ma teljességgel nyilvánvaló az, ami e mögött nem
folyik. A bukaresti és a prágai vezetés nem támogatja a Moszkvából
kiinduló reformpolitikát és nagyon fél attól, hogy ez a
reformpolitika hatalmuk elvesztéséhez vezet. Ezért fordultak ilyen
masszívan a szabadságvágy kinyilvánítása ellen.
- Képviselő Úr
Hogyan ítéli meg a magyarországi politikai
fejlődés esélyeit és a nyugati országokkal, elsősorban a Német
Szövetségi Köztársasággal való gazdasági együttműködés esélyeit egy
olyan jövőbeni Magyarországnak, amelynek kormányprogramját egy
szabadon választott parlament hagyta jóvá?
- Rövid látogatás alapján természetesen nem tudok átfogó képet
alkotni a magyarországi fejlődés esélyeiről. Véleményem elsősorban
azokra az értesülésekre támaszkodik, amelyekkel a Német
Szociáldemokrata Párt már régebben rendelkezik, hiszen szerteágazó
kapcsolatokat alakítottunk ki a Magyarországon tevékeny politikai
erőkkel. Egybehangzó véleményünk az, hogy jók az esélyei a magyar
reformfolyamatnak. Különösen okosnak tartom, hogy ezen
reformfolyamaton belül a tömbökhöz való tartozás kérdése fel sem
merrül, és hogy a magyarok a fennálló tömbön belül akarnak saját
úton járni. Így eredményesek lehetnek. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A bonni parlament tagjának beszámolója - 3. folyt.
|
Ami a gazdaságot illeti, a kelet-európai országok közül
Magyarországnak a legjobbak az esélyei arra, hogy gazdasági
nehézségeit áthidalja és arra is, hogy Nyugat-Európából beható
együttműködést folytasson.
Ami a Szövetségi Köztársaságot illeti, messzemenő készség
mutatkozik meg az iránt, hogy szoros gazdasági együttműködés
alakuljon ki, és hogy elhárítsák azokat az akadályokat, amelyeket
esetleg a nyugat-európai belpiac emelhetne. Budapesten tisztában
vannak azzal, hogy mit kell magyar részről tenni. Fő probléma az
alacsony termelékenység az iparban és részben a mezőgazdaságban is.
Versenyképessé kell tenni a magmyar gazdaságot a világpiacon.
A pillanatnyi helyzet nem rózsás, de lényeges előfeltételekről
gondoskodtak. A gazdasági fellendülés egyik lényeges alapfeltétele a
politikai rendszer megváltoztatása. És ez most folyamatban van. +++
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|