|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Király Károly nyilatkozata a Die Weltnek (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. január 3. szerda (MTI-tud) - Az én célom az,
hogy az erdélyi magyarság érdekeit szolgáljam, nem pedig hogy
karriert csináljak. Ha ezeket az érdekeket nem tudom érvényesíteni,
ellenzékbe vonulok. Egész életemben ellenzékben voltam, még az
államtanács tagjaként 1972-ig is. Ezt hangsúlyozta a Die Welt című
napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában Király Károly, a román
Nemzeti Megmentési Front tanácsának egyik alelnöke.
A tekintélyes nyugatnémet napilap az alelnököt úgy mutatta be, mint 1,5 millió romániai magyar reménységét, olyan személyiséget, aki 1972-ben kegyvesztett lett a Ceausescu-rendszerben, tegnap még Ceausescu fogdmegjei fenyegették, most pedig a legbefolyásosabb magyar Romániában, Ion Iliescu helyettese.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az új Romániát veszélyeztetik-e nemzetiségi konfliktusok, Király Károly megállapította: véleményem szerint Romániát nem veszélyeztetik, de konfliktusok lesznek, mert Ceausescu politikája román nacionalizmuson alapult, s e nacionalizmus mélyen gyökerezik a román népben. Már most megmutatkoznak a nacionalizmus jelei mindkét oldalon. A kormánynak e kérdésben óvatosan és megértően kell eljárni, hogy szavatolhassa minden nemzetiség egyenjogúságát. A jelen pillanatban ugyanis mindannyian egyenlők vagyunk, de a románok egyenlőbbek - mondotta az alelnök.
Arra vonatkozóan, hogy megvan-e a lehetősége az erdélyi területi autonómiának, Király Károly kifejtette: ha szabályozzák az Erdélyben élő nemzetiségek egyenjogúságának kérdését, akkor elképzelhető egy ilyen regionális vagy területi autonómia. Nekünk több nyelvű oktatásra van szükségünk, hiszen Erdélyben három nyelvet beszélnek - jelentette ki.
Az NSZK igen jelentős segítséget nyújthat, tekintettel arra, hogy Romániában 150 ezer erdélyi szász és bánáti sváb él - hangsúlyozta Király Károly. Nemcsak gazdasági segítségre gondolok, hanem elsősorban az emberek közötti kapcsolatok területére. (folyt.)
1990. január 3., szerda 11:12
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Király Károly nyilatkozata a Die Weltnek (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kivándorolt erdélyieknek vissza kell térniük, akik pedig itt maradtak, azoknak utazniuk kell, s külföldön meg kell ismerkedniük a demokráciával. Demokratikus sajtóra, demokratikus tájékoztatási eszközökre, demokratikus nevelésre van szükségünk. Az oktatási rendszerben személycseréket kell végrehajtani - mondotta az alelnök.
Király Károly megállapítása szerint Románia most elfogadta a kapitalista piacgazdaság lényeges elemeit, a magántulajdont és a szabad vállalkozást. A mi erősen kollektivizált övezeteinkben - mondotta - fel kell számolni a kollektivizáltságot, ehhez meg kell teremteni a jogi kereteket, szükség van továbbá alkotmányra, amelyen már dolgozunk is. Elsősorban azonban a nép akaratának kell érvényesülnie, és tanulnunk kell. Méghozzá nemcsak gazdasági szemponból kell új módon gondolkodunk, hanem meg kell tanulnunk a demokráciát is.
Sokan úgy vélik, hogy a gonosz Ceausescu-rendszert most egyszerűen felváltotta egy jó rendszer, tehát elég, ha az új kormány érdekében csak jót cselekszenek. És hopp, már vége is a demokráciának, mert az embereknek meg kell tanulniuk, hogy kritikusan gondolkodjanak, és a kormánynak azt kell megtanulnia, hogy ezt a bírálatot el is fogadja - jelentette ki a román alelnök.+++
1990. január 3., szerda 11:19
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|