|
|
 |
|
 |
Válasz a hallgatóknak
|
London, 1989. június 18. (BBC, Panoráma) - Panorámánk első
műsorszámaként osztályunk vezetője, Siklós István válaszol a
szerkesztőségünkbe befutott levelekre és telefonüzenetekre.
- Köszönet a hallgatóknak leveleikért, telefonüzeneteikért.
Egyik hallgatónk - mint mondja - Vas megye vadregényes tájairól
küldött üzenetét idézzük:
- Drága magyar hazánk közelgő gyásznapján őszinte szívvel
hajtjuk meg fejünket hőseink szent emléke előtt, akik életüket
áldozták a szabadságért. Hála a történelmet formáló, gondoskodó
isteni szeretetnek, hogy munkálta a lelkekben a mártírokra való
szabad emlékezés gondolatát. Amikor hőseink az örök élet honából
könnyes szemmel letekintenek e csillagfényes éjszakán, és látják az
emlékükre gyújtott gyertyák fényeit, ti ott fenn, s mi itt lenn
fohászkodjunk, hogy a megbékélés hozza el a magyaroknak a hajnalban
meghalt álmok gyógyító, szabadságot hozó drága ajándékát.
- Egy másik telefonüzenet is említi a gyásznapot:
- A rádióban most hallgattam végig Nagy Imrének és társainak
megrendítő temetését. Minden veszély dacára én nagyon bízom a
demokratikus kibontakozásban, de ugyanakkor a legnagyobb aggodalmam
a Fidesz-fiatalok tegnap esti szovjet követség elleni tüntetése, a
"Ruszkik haza
" demonstráció. Szívem mélyén én ugyanezt kívánom, de
ezt így nem lehet. Elkeseredésemben csak Önökhöz fordulhatok: hogyha
egyetértenek vele, tegyék szóvá, de nagyon gyorsan, hogy ezt így nem
lehet
Ugyanúgy, mint a forradalom napjaiban az Önök szerkesztősége
küldte felénk azt az aggódó figyelmeztetést: Isten ments, hogy
antiszemita hangok hallatszódjanak. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- A szovjet csapatok teljes kivonását Magyarországról több
hivatalos személy kilátásba helyezte, s nemcsak Magyarországon,
hanem még a Szovjetunióban is elhangzott ennek a lehetősége. Szóba
került többször az is, hogy Magyarország semlegességre törekszik, és
ezt szovjet részről is elképzelhetőnek tartják, de hallgatónk
aggodalma nem indokolatlan. Jó lenne erről mások véleményét is
hallani. Egy semleges Magyarország semmiként sem veszélyeztetné a
Szovjetuniót.
Most pedig egy Belgiumból érkezett hosszú levélből ragadunk ki
egy részletet, amely szintén aggodalmakat fogalmaz meg:
- Szeretnénk megkérni Önöket, hogy ne feledkezzenek megemlíteni
valahányszor az ellenzékiekkel interjút készítenek, hogy
Magyarország a vesztesek és nem a nyertesek oldalán állt, ami úgy az
első, mint a második világháborút illeti. Ezt minden politikusnak,
legyen az akár jobb, vagy baloldali, vagy független ellenzéki, stb.
tudnia kellene. Ne ringassa senki, egy magyar sem magát abban az
illúzióban, hogy minden rendbe jön anélkül, hogy összefognának annak
érdekében, hogy kivezessék a nemzetet abból a szomorú helyzetből,
amibe a második világháború, és nem az úgynevezett 40 éves politika
döntötte. Ezt pedig csak közös munkával, közös erőfeszítéssel és nem
ellenzékieskedéssel lehet elérni.
- Ez a hallgatónk bemutatkozásképpen levele elején azt írja,
hogy:
- 1966 tavaszától - amikor családi, és nem politikai okokból
Belgiumba jöttünk - rendszeres hallgatói vagyunk az egész család a
BBC magyar nyelvű adásának. Közben a gyerekek, sőt az unokák is
felnőttek. Az egyik fiú mérnök, a másik orvos, a lány tanárnő, az
unokák is jól tanulnak. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.
|
Amellett, hogy mindannyian jól beilleszkedtünk a befogadó ország
életébe, megőriztük mindnyájan magyarságunkat. A gyerekek is jól
beszélik, olvassák és írják a magyar nyelvet. A szabadságunkat, a
vakációt minden évben Magyarországon töltjük az otthonmaradt
rokonoknál, na meg az Erdélyben élő rokonainknál. Több magyar
újságot, folyóiratot olvasunk, itthon a családban, illetve magunk
között csakis magyarul beszélünk. Én kamionvezető voltam otthon és
itt is. Sokszor barátainkkal, magyar ismerőseinkkel megbeszéljük a
BBC híreit, előadásait, ezért is beszélek, vagyis írok
többesszámban.
- Ezután hallgatónk a szerkesztők és a Magyar Osztály minden
belső és külső munkatársát üdvözli szeretettel külön-külön is, majd
így hangzik a levél:
- Nagyon szívünkhöz nőttek azok a hangok, amit napról-napra
hallunk, hiszen olyan szépen és tisztán, helyesen beszélik a magyar
nyelvet, hogy élvezet hallgatni. Amikor kimarad, eltűnik, vagy
eltávozik egy-egy kedves hang, nagyon hiányzik nekünk, annyira a
szívünkhöz nőttek az idők folyamán.
- Ezután hallgatónk az adások részletes elemzésére tér át, de
erre csak a legközelebbi műsorban térünk vissza - hallgatók
elnézését kérve.
Most pedig egy Pekingből érkezett képeslapot idézünk:
- Háromhetes kínai körutamon nagyon hiányzott az önök programja.
Gyakran a BBC World Service sem volt jól fogható. Meglepő volt, hogy
az itteni fiatalok sokat tanultak a magyar eseményekből és erre
többször utaltak is. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
- Később ez a hallgatónk már Genfből küldött hosszabb
élménybeszámolót:
- Június 3-ikán este elég körülményesen, a katonai konvojok
kerülgetésével jutottunk ki a repülőtérre, és a brutális öldöklés
előtt pár órával távoztunk a Swissair járatával. A tüntető
egyetemisták tisztában voltak az 1956-os magyar forradalom
történetével, eltiprásának részleteivel, továbbá a mai magyar
változásokkal. Hivatkoztak is ezekre, reményt merítettek belőle, és
a tapasztalatokat megpróbálták hasznosítani saját mozgalmukban.
Helyzetük a magyarokénál bíztatóbbnak tűnt, mivel Kínában nincsenek
szovjet csapatok.
Egy május 17-iki pekingi diákvicc szerint Gorbacsov elhárította
a kínai vezetők ilyen irányú kérését. Továbbá szerencsésebb volt az
események összeesése is: nem volt a szuezi válsághoz hasonló
körülmény, ami zavaró lett volna. A diákmozgalmak sikerét előmozdító
mellékkörülmények voltak Hu Jao-pang halála, temetése, az 1919 május
4-iki évforduló, az Ázsiai Fejlesztési Bank pekingi ülésezése, és
végül Gorbacsov pekingi sanghaji látogatása.
- Ezután hallgatónk arról ír, hogy a fiatalok tudatosan erősen
korlátozták követeléseket, a párt frazeológiáját használták,
fegyelmezettek, rendezettek voltak, vörös zászlókat lengettek és az
Internacionálét énekelték. Hangoztatták lojalitásukat a szocialista
ideálokhoz.
- Ezután így folytatja hallgatónk:
- Mindez persze a párt vezetőit nem hatotta meg, mivel az
egyetemistáknak a kiváltságok, a korrupció és a nepotizmus elleni
fellépése a pártkáderek elevenébe vágott. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 4. folyt.
|
A diákok követelései élénk egyetértésre találtak a lakosság
széles rétegeiben, beleértve a hithű párttagokat, újságírókat, a
rádió és tévé munkatársait.
- Hallgatónk a fákra, oszlopokra, falakra kiaggatott szamizdat
újságokról is hírt ad, egy karikatúrát le is fényképezett és
fénymásolatát elküldte levelében. Ez a karikatúra - mint hallgatónk
írja - még az írni, olvasni nem tudók részére is érzékletesen
közvetíti a gondolatot, hogy "Mi rogyásig dolgozunk, szűk lakásokban
nyomorgunk, összezsúfoltan utazunk autóbuszokon, sorbaállunk
élelemért. Ők villákban pöffeszkednek, tévéjük, Mercedesük van,
reprezentációs italokat isznak és semmi hasznos munkát nem
végeznek."
Hallgatónk a következőkkel fejezi be beszámolóját:
- Lehet, hogy most lángszórókkal, tankokkal sikerült vérbe
fojtani a fiatalság megmozdulását, de nem fog sikerülni kitörölni a
szabadságért áhítozó kínai nép emlékezetéből 1989 májusát.
- Egyik hallgatónk csehszlovákiai útja után fordult hozzánk
levélben az ebben a műsorszámban hallott, mint írja, "egy ugyancsak
furcsa, provokatív csehszlovákiai levélre gondolva". És elküldi
hallgatónk a csehszlovákiai magyar kisebbség Jogvédő Bizottságának
tiltakozását a kisebbség sorsával való manipuláció ellen. Ez a
nyilatkozat Pozsonyban 1989. április 27-ikén keltezett. Ez a
nyilatkozat többek között megállapítja:
- A Magyarországon kialakult demokratikus tájékoztatási
viszonyok lehetővé teszik, hogy mindenki elmondhassa véleményét
múltról, jelenről, jövőről. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 5. folyt.
|
Ez senkit sem zavar, csak az olyan hatalmi struktúrákat, ahol
még megmaradt egy szűk hatalmi réteg diktatúrája. Ennek ellenére, ha
a csehszlovák vezetés úgy érzi, hogy az ország érdekeit sérti a
Magyar Televízióban elhangzott Dubcek-interjú, akkor a nemzetközi
diplomáciai szabályzat szerint kultúrált európaisággal kifejezheti
fenntartásait, mint ahogy azt a csehszlovák nagykövet meg is tette
Nyers Rezső államminiszternél. A kultúrált európaisághoz azonban
semmi köze sincs annak a töménytelen képtelenségnek és valótlanságot
összehordó sajtókampánynak, amely a pozsonyi Pravda és Új Szó
hasábjain folyik 1989. április 20-ikától.
A köztudottan felülről irányított és szervezett spontán
nyilatkozatok a nemzetiségi kérdést állítják a konfliktus
középpontjába. A csehszlovák politikai vezetés a kisebbségi
magyarokkal mondatja el saját kifogásait a Panoráma műsorával
szemben úgy, mintha az a megszólalók véleménye lenne.
- A kisebbség jogvédő bizottságának tiltakozása megállapítja azt
is, hogy a nyilatkozók szájába olyan mondatokat adnak, amelyek
burkolt, vagy kevésbé burkolt formában azt sugallják, hogy a
Dubcek-interjúnak kihatása lesz a Duna mindkét oldalán élő magyarok
életére. Ez nyílt fenyegetés a hatalom részéről, amely tudjuk, hogy
Magyarországnak szól, de a fenyegetés eszköze a csehszlovákiai
magyar kisebbség sorsa. Ha nevén akarjuk nevezni, akkor ez a
Magyarország megzsarolása a több mint félmilliós kisebbség sorsának
rosszabbra fordításával.
A kisebbség jogvédő bizottsága azzal fejezi be nyilatkozatát,
hogy a kisebbségi élet körülményeinek javítása csak demokratikus
társadalmi viszonyok között következhet be.
Majd így hangzik a nyilatkozat:
- Amig a hatalom egy szűk vezető réteg kezében összpontosul,
bármikor megvonhatják a legalapvetőbb jogokat is, anélkül, hogy az
érintettek felemelhetnék szavukat. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 6. folyt.
|
Bizonyítja ezt a jelenlegi helyzet is, amikor konfliktus
keletkezett a két ország között, amelynek kilátásba helyezett
szenvedő alanya - megjegyzendő, hogy teljesen ártatlanul - a
kisebbség lett. Ezért határozottan tiltakozunk a csehszlovák vezetés
azon politikája ellen, amely több mint félmillió ember sorsával
önkényesen manipulál.
- A csehszlovákiai magyar kisebbség Jogvédő Bizottsága
nyilatkozatát idéztük, amelyet egy nemrég ott járt hallgatónk
juttatott el hozzánk.
Továbbra is várjuk hallgatóink leveleit, telefonüzeneteit,
adásainkra, műsorszámainkra vonatkozó észrevételeiket,
megfigyeléseiket akár kedvező, akár kedvezőtlen. +++
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Itt Tarkovány beszél Eppsteinből. Egy megbízatást kívánok közölni, teljesíteni. Erdélyből kaptam az üzenetet, és köszönik a rádió szerkesztőségének, a rádió vezetőségének, igazgatóságának a nagyszerű választást, hogy a temetésről Szőts Géza is egyenes adásban tudósíthatott, tudniillik óriási erőt adott ez az erdélyieknek, és még egyszer a köszönetet tolmácsolom. Nagyszerű volt, azt mondták, hogy Gézájuk szóhoz juthatott a temetésen, köszönetüket fejezik ki."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|