|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Az MSZMP szerint már most fel kell állítani az alkotmánybíróságot, mert ennek segítségével jogrendszerünk számos anomáliája felszámolható lenne. Mint elhangzott, az Alkotmányjogi Tanács erre nem képes. Az EKA szerint az átmeneti időszakban nincs szükség az alkotmánybíróság felállítására, és lényegében hasonlóan vélekedett a Harmadik Oldal is, de mindkét fél egyetértett azzal, hogy a szakértők folytassák erről a tárgyalásokat. Pozsgay Imre elfogadta a javaslatot, majd előterjesztette az MSZMP új álláspontját a munkásőrséggel kapcsolatban. Eszerint a munkásőrséget a honvédség kötelékébe kellene tagolni, mégpedig a világon sok helyen működő nemzeti gárda szabályai szerint. Minden párt tagja beléphetne a munkásőrségbe, szimbólumait, egyenruháját pedig ennek megfelelően kellene átalakítani. Az EKA kérte, hogy ezt a javaslatot írásban nyújtsa be az MSZMP, s megkérdezte, hogy milyen funkciót szánnak a munkásőrségnek a honvédségen belül. A Harmadik Oldal hozzátette, hogy célszerű lenne meghallgatni a honvédség és a munkásőrség képviselőjét is erről a kérdésről. Ezt követően Pozsgay Imre kompromisszumos javaslatként előterjesztette, hogy az alkotmánymódosítás során a fegyveres erők, testületek felsorolásából maradjon ki a munkásőrség. Az EKA képviselője szerint az alkotmányban meg kellene tiltani politikai célú fegyveres testületek létrehozását. Ezt a javaslatot Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta, és szakértői bizottsági vitára javasolta. Az alkotmány bevezető részében az MSZMP szerint rögzíteni kellene: ,,A Magyar Köztársaság független, demokratikus és szocialista jogállam,,. Az Ellenzéki Kerekasztal azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a szocialista jelző kerüljön ki az alkotmányból. Helyette új szövegtervezetet terjesztettek elő, amely az EKA szerint az általánosan elfogadható haladó európai értékeket tükrözi. A harmadik oldal sem ragaszkodott a szocialista jelzőhöz, s végül abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok foglalkozzanak tovább ezzel a témával. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy szerinte a szocialista jelző nem akadályozza az ettől eltérő politikai berendezkedésre való törekvést. Erre Orbán Viktor (EKA) megkérdezte, hogy akkor mi szükség van a szocialista jelzőre. Az MSZMP delegációjának vezetője úgy válaszolt, hogy ennek történelmi és aktuális okai vannak, s a bizottsági vita után térjenek vissza erre a kérdésre. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 19:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|