|
|
|
|
Fenyegeti-e a magyar tudományos potenciált az ,,agyelszívás,,? - Csurgay árpád nyilatkozata (1. rész)
|
1989. június 18., vasárnap - A külföldi munkavállalás lehetősége - elsősorban szakmai körökben - olykor-olykor aggodalmat is kelt; sokan tartanak attól, hogy elveszítjük legkiválóbb kutatóink jelentős hányadát ,,brain-drain,,, azaz az ,,agyelszívás,, következtében. Arról, hogy ez reális veszélyt jelent-e hazánk számára, Csurgay Árpád akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesét kérdezte az MTI munkatársa.
Fenyegeti-e Magyarország tudományos potenciálját a szellemi elsivárosodás annak következtében, hogy sok tehetséges szakembert hívnak dolgozni külföldre és egyre többen vállalnak munkát külföldi kutatóintézetekben és egyetemeken? - Szerintem egyáltalán nem fenyegeti. Sőt, az a véleményem, hogy a tudományos munkát végző fiatal kutatóknak lehetőséget kellene adni arra, hogy a szakterület kiváló iskoláiban, ha kell más országokban bővíthessék ismereteiket. Kívánatos volna, hogy már egyetemi hallgatóként, ám az egyetem elvégzése után mindenképpen vegyék fel a kapcsolatot szűkebb szakmájuk nemzetközi közösségével. És e kapcsolatot folyamatosan építeni és ápolni kellene. A hiedelmekkel ellentétben nagyon kevesen döntenek a végleges külföldi munkavállálás mellett. Többségüket haza vonzza az a kutató közösség, ahonnét elindultak, amelyben tudásuk gyökeredzik. Mélyen átérzik Pasteur szavait: ,,a tudománynak nincs hazája, de a kutatónak kell legyen.,, S ez így is van, bizonyítja az élet. Évente hozzávetőlegesen hány magyar kutató és milyen területeken kap lehetőséget hosszabb külföldi tartózkodásra? - Az akadémiai kutatóhelyekről jelenleg a kutatók 11,7 százaléka, azaz közel négyszázan dolgoznak munkavállalóként és ösztöndíjasként külföldön. A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében természetesen ennél sokkal többen, mintegy ötezren jutnak el más országokba különböző tudományos rendezvényekre - például kongresszusokra -, néhány napos, egy-két hetes tanulmányutakra. (folyt.köv.)
1989. június 17., szombat 19:25
|
Vissza »
|
|
Fenyegeti-e a magyar tudományos potenciált az ,,agyelszívás,,? - Csurgay Árpád nyilatkozata (2. rész)
|
- Ami a munkavállalást illeti, mindenekelőtt az elméleti fizikával, a matematikával, valamint a biológiai tudományokkal foglalkozóknak vannak rendkívül kedvező ajánlataik. De szinte minden tudományágban ott találhatók a magyarok, mint nagy nemzetközi konferenciák meghívott előadói, vagy nemzetközi tudományos tanácsok tisztségviselői, tagjai. Kutatóink mind a természet-, mind a társadalomtudományok területén fontos szerepet játszanak az európai, sőt az egész nemzetközi tudományos életet összefogó szervezetekben. Miként tudnak hozzászokni ismét a ,,sajátos,, magyar körülményekhez a hazaérkező kutatók? - Ez bonyolult kérdés. Ugyanis Magyarországon sok nemzetközi színvonalú kutatóhely van, ám a kutatás anyagi feltételei az elmúlt tíz évben jelentősen romlottak. S ez egyértelműen pénzkérdés. Persze, az sem lehet a célunk - már csak anyagi megfontolásból sem -, hogy minden szakterületen kiváló munkafeltételeket biztosítsunk. Hiszen vannak olyan tudományterületek, amelyeken a világon csupán néhány igazán jól felszerelt műhely működik, s ezekben nemzetközi kollektívák dolgoznak. Célunk, hogy ezekbe bejuttassuk kutatóinkat. Itthon pedig az, hogy számunkra fontos és reálisan megcélozható szakmákban az eddigieknél jobb lehetőségeket teremtsünk. Törekvésünk, hogy a fiatal kutatók számára - ahogyan ezt az MTA legutóbbi közgyűlése is feladatul tűzte ki - több és jobb lehetőséget, ösztöndíjat biztosítsunk a külföldi tapasztalatszerzésre. - Megítélésem szerint az ,,agyelszívás,, a magyar tudományban ma még nem jelent veszélyt. A tudományos ismeretek cseréje nem egyirányú utca, hiszen az elmúlt években egyre több kutató érkezik hozzánk is hosszabb-rövidebb időre mind keletről, mind nyugatról. Közel négyezer vendégkutatót fogadunk mi is évente. A tudomány az emberiség közkincse. Nemzetközi tudományos kapcsolatainkon keresztül részesülünk mi is benne. A legtehetségesebbek hazai kutatási feltételeinek javításával tarthatjuk fenn a kutatók és az új tudományos eredmények áramlásának kívánatos egyensúlyát. A világ tudományos potenciáljának mindössze fél százalékát kitevő magyar kutatóközösség létérdeke nemzetközi tudományos kapcsolataink további szélesítése és mélyítése - mondotta befejezésül az akadémikus. (MTI)
1989. június 17., szombat 19:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|