|
|
 |
|
 |
Fenyegeti-e a magyar tudományos potenciált az ,,agyelszívás,,? - Csurgay Árpád nyilatkozata (2. rész)
|
- Ami a munkavállalást illeti, mindenekelőtt az elméleti
fizikával, a matematikával, valamint a biológiai tudományokkal
foglalkozóknak vannak rendkívül kedvező ajánlataik. De szinte minden
tudományágban ott találhatók a magyarok, mint nagy nemzetközi
konferenciák meghívott előadói, vagy nemzetközi tudományos tanácsok
tisztségviselői, tagjai. Kutatóink mind a természet-, mind a
társadalomtudományok területén fontos szerepet játszanak az európai,
sőt az egész nemzetközi tudományos életet összefogó szervezetekben.
Miként tudnak hozzászokni ismét a ,,sajátos,, magyar
körülményekhez a hazaérkező kutatók?
- Ez bonyolult kérdés. Ugyanis Magyarországon sok nemzetközi
színvonalú kutatóhely van, ám a kutatás anyagi feltételei az elmúlt
tíz évben jelentősen romlottak. S ez egyértelműen pénzkérdés.
Persze, az sem lehet a célunk - már csak anyagi megfontolásból sem
-, hogy minden szakterületen kiváló munkafeltételeket biztosítsunk.
Hiszen vannak olyan tudományterületek, amelyeken a világon csupán
néhány igazán jól felszerelt műhely működik, s ezekben nemzetközi
kollektívák dolgoznak. Célunk, hogy ezekbe bejuttassuk kutatóinkat.
Itthon pedig az, hogy számunkra fontos és reálisan megcélozható
szakmákban az eddigieknél jobb lehetőségeket teremtsünk.
Törekvésünk, hogy a fiatal kutatók számára - ahogyan ezt az MTA
legutóbbi közgyűlése is feladatul tűzte ki - több és jobb
lehetőséget, ösztöndíjat biztosítsunk a külföldi
tapasztalatszerzésre.
- Megítélésem szerint az ,,agyelszívás,, a magyar tudományban ma
még nem jelent veszélyt. A tudományos ismeretek cseréje nem
egyirányú utca, hiszen az elmúlt években egyre több kutató érkezik
hozzánk is hosszabb-rövidebb időre mind keletről, mind nyugatról.
Közel négyezer vendégkutatót fogadunk mi is évente. A tudomány az
emberiség közkincse. Nemzetközi tudományos kapcsolatainkon keresztül
részesülünk mi is benne. A legtehetségesebbek hazai kutatási
feltételeinek javításával tarthatjuk fenn a kutatók és az új
tudományos eredmények áramlásának kívánatos egyensúlyát. A világ
tudományos potenciáljának mindössze fél százalékát kitevő magyar
kutatóközösség létérdeke nemzetközi tudományos kapcsolataink további
szélesítése és mélyítése - mondotta befejezésül az akadémikus. (MTI)
1989. június 17., szombat 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|