|
|
|
|
Peking: megkezdődött a károk felmérése (2.rész)
|
A kínai sajtóban folytatódik az elmúlt hetek rendkívüli eseményeinek magyarázó értékelése. A Zsenmin Zsipao csütörtöki számának első oldalán ,,kommentátor,, aláírással közölt írás arra szólítja fel Peking és az egész ország lakosságát, hogy fogjon össze és közös erővel szálljon szembe az ellenséggel, azaz a hivatalos formula szerint ,,egy maroknyi ellenforradalmár lázadóval,,. A párt és az állami vezetés álláspontját tükröző kommentár szerint az ellenforradalmi elemek fő célja az volt, hogy megbontsák a párt, a kormány, a hadsereg és a nép egységét és összeforrottságát. A maroknyi reakciós nem válogatott az eszközökben: előszedte a korrupció elleni harc jelszavát és a demokrácia követelését, kihasználta a párt és a kormány munkájában meglévő hibákat és nem utolsó sorban meglovagolta a diákok hazafias érzelmeit. Az ellenforradalmi elemek tüntetésekre, éhségsztrájkra bujtogatták a diákokat, és hogy a tömegnyomást fokozzák, Peking lakosságát a diákokkal való szolidaritási megmozdulásokra ösztönözték. Íly módon akarták rákényszeríteni a pártot és a kormányt, hogy tegyen eleget elfogadhatatlan követeléseiknek. Azzal, hogy a kormány kihirdette a rendkívüli állapotot és elrendelte a hadsereg egységeinek bevonulását Pekingbe, hatalmas csapást mért az ellenforradalmi elemekre, akik azonban nem változtattak módszereiken és közvetlenül szembefordultak a hadsereggel. Rémhírterjesztéssel, barikádok építésével, erőszakkal akadályozták a hadsereg egységeinek bevonulását, tudatosan növelték a zűrzavart és végül ellenforradalmi lázadást robbantottak ki. Az ellenforradalmi lázadás tervezője és szervezője az a kis számú csoport volt, amely már hosszú ideje a burzsoá liberalizmus álláspontjára helyezkedett, politikai hátsó szándékoktól vezérelve tengerentúli és más külföldi ellenséges erőkkel szövetkezett, megszerezte a párt és az állami vezetés legbensőbb titkait. Meg akarta dönteni a párt vezető szerepét és hatalmát és a népköztársaságot a nyugati nagyhatalmakéhoz hasonló burzsoá köztársasággal akarta helyettesíteni. Abban az esetben, ha az ellenforradalmi elemeknek sikerült volna elérni céljukat Pekingben, egész Kínára átterjedt volna a zavargás, az egész ország a fehérterror uralma alá került volna - írja egyebek között a Zsenmin Zsipao kommentátora. +++
1989. június 15., csütörtök 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|