|
|
|
|
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (3. rész)
|
A tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a három egyenrangú partner a nemzet érdekeiért kiván cselekedni. Az MSZMP nem a nézetkülönbségekre, hanem a közös pontokra kivánja a figyelmet fordítani. Érdekazonosság van abban, hogy a legfontosabb a mai társadalmi, gazdasági, politikai válságból való kiút megtalálása. A tárgyalófeleknek abban kellene versenyeznie, hogy ki tud jobb elgondolásokat ajánlani e válság kezelésére. Egyetértés van abban is, hogy az átmenetnek békésnek kell lennie, el kell kerülni a társadalom destabilizálódását. Meg kell keresni a kompromisszumokat a nézetkülönbségek kiegyenlítésére. Szólt arról is, hogy a most megkötött megállapodások a politikai megegyezésre irányúlnak, de a tárgyalások részét képezi azoknak a törvényeknek az elfogadása is, amelyek a demokratikus átmenetet segíthetik elő. Az újságíróknak kiosztották az érdemi politikai tárgyalások megkezdésérűl szóló megállapodást. Ebből kitűnik: az egyenrangú tárgyaló felek elfogadják, hogy a hatalom alapja a népfelség. A szuverenítást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki. A közakaratnak előzetes megkötöttségek nélkül szabad választásokon kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit kötelez. Az okmány azt is rögzíti, hogy a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszak mentes módon történhet. Egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet a fegyveres testületek felett. A tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatók a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. A tanácskozás azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat. Abban is megállapodás született, hogy a tárgyalások ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. A politikai megállapodásokat valamennyi tárgyaló fél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, a megállapodások érvényre juttatását pedig minden rendelkezésre álló politikai eszközzel biztosítja. A tárgyaláson résztvevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszenzus formálása során. A partnereket egy-egy szóvivő képviseli. A megállapodás azt is rögzíti, hogy a társadalmi szervezetek és mozgalmak bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta el azzal, hogy kinyilvánítják támogatásukat az MSZMP és az EK megegyezésre jutásában, s e folyamat aktív részesévé kivánnak válni. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|