|
|
|
|
- Lengyel választások 3. folyt.
|
Meglepő módon az első fordulóban sem mentek el annyian szavazni, mint a kormány, vagy a Szolidaritás remélte. A szavazásra jogosultaknak csupán 62 százaléka, mintegy 17 millió szavazó járult az urnákhoz. Vidéken ez az arány még alacsonyabb volt, alig érte el a 40-50 százalékot. Ennek oka egyrészt a lengyelek történelmi tapasztalataiban, másrészt abban keresendő, hogy a Szolidaritás vezetősége gyakorlatilag előre megállapodott a hatalommal a választások végeredményében. A lengyel nép nem felejtette el 1981. december 13-ikát, a munkásmozgalom vaskézzel való letörését, betiltását alig egy évvel azután, hogy a rezsim aláírásával szentesítette a Szolidaritás működését. Sokakban él az a tudat, hogy a kommunistákkal nem lehet egyezkedni, nem lehet velük szerződéseket, megállapodásokat kötni, mert csak nyomás alatt, végszükségben írják alá azokat, de mindez csak taktika, amit az első adódó kanyarban felrúgnak, megszegnek, lábbal tipornak. Éppen ezért a lakosság jelentős hányada, mintegy 40 százaléka csak színjátéknak, nem pedig szabadnak tekintette a választásokat, és nem ment el szavazni. Számos ellenzéki párt és csoport választási bojkottra hívta fel a lakosságot, hangsúlyozván, hogy nem lehet megbízni abban a Szolidaritásban, amely leül a rezsimmel tárgyalni. Sem a lakosság, sem az ellenzék bizalmát nem fokozta, hogy a Szolidaritás úgynevezett polgári bizottságába - értsd: választási listájára - csak öncenzúrázottnak mondott jelöltek, olyanok kerültek be, akiket a rezsim többé-kevésbe elfogadhatónak tartott. Ez ellen még a Szolidaritás berkeiből is többen tiltakoztak, nem csupán a fiatal, a rezsimmel szemben semmiféle megértést nem tanúsító munkások, az utóbbi hetek tüntetéssorozatait szervező diákok, hanem például az agrárszolidaritás aktivistái, akik vidéken saját jelöltet indítottak az úgynevezett Walesa-lista ellen. (folyt.)
1989. június 9., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|