|
|
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A szóvivő végül arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a kormány a hagyományoknak megfelelően időszerű belpolitikai kérdéseket is áttekintett. A kedden folytatódó parlamenti ülésszakkal kapcsolatban a Minisztertanács úgy döntött, hogy a törvényhozás elé terjeszti javaslatát népszavazás megtartásáról két nagy fontosságú és már huzamosabb ideje a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló kérdésről. Az egyik ilyen össznépi döntést igénylő kérdés, mi legyen a Magyar Köztársaság címere. Az eddigi viták során sokan voltak amellett, hogy a koronás címer legyen az államiság szimbóluma, többen viszont a Kossuth-címerre voksoltak; s természetesen vannak hívei a jelenlegi címer megtartásának is. Nem kevésbé heves viták kereszttüzébe került a nemzeti ünnepek sorsa. A szóvivő ezzel kapcsolatban nemzetközi tapasztalatokra hivatkozott, amelyek szerint minden országnak egy nemzeti ünnepe van. Az elmúlt hetekben Magyarországon rendkívül élénk, heves, sőt indulatos polémia bontakozott ki akörül, hogy október 23. legyen nemzeti ünnep. Esetleg a nemzeti megbékélés napja, netán nemzeti emléknap. A kormány e vita kapcsán döntött úgy, hogy e kérdésben is népszavazáson kéri ki a lakosság véleményét. A magyar állampolgároknak a népszavazás során arról kell dönteniük, március 15-ét, augusztus 20-át vagy október 23-át választják e nemzeti ünnepül. Az elgondolások szerint a népszavazást a köztársaságielnök- -választással egyidőben tartanák. Ez utóbbi tájékoztatás kapcsán a tudósítók arról faggatták Bajnok Zsoltot, vajon az SZDSZ sikeres aláírásgyűjtő akciója a köztársaságielnök-választás elhalasztására nem befolyásolja-e a választás kiírásának időpontját. A szóvivő úgy foglalt állást, hogy ez ügyben nem a kormánynak, hanem a Parlamentnek kell majd döntenie. Elképzelhetőnek tartotta azonban, hogy az akció nyomán esetleg kiírandó népszavazás egy későbbi időpontot jelöl majd ki a köztársaságielnök-választásra. Kérdésekre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta azt is, hogy a kormány hétfői ülésén egyelőre nem került napirendre a Tengiz-jamburgi beruházás jövője, de a közeli napokban e kérdéskört is áttekinti a Minisztertanács. Ami a MSZMP-tag miniszterek ,,átigazolását,, illeti, rájuk is vonatkozik az a döntés, miszerint október 31-ig kell nyilatkozniuk az átlépésről. Az természetesen már biztos, hogy a kormánynak három olyan tagja van, aki az MSZP-nek is tagja: Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula, akiket az új párt elnökségébe választottak. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 19:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|