|
|
|
|
Budapest-Bécs (2. rész)
|
A vitában szóba került, hogy megtévesztő és nem is célszerű többféle adatot nyilvánosságra hozni arról, mennyibe fog kerülni a világkiállítás megrendezése. A két szélsőséges érték 30, illetve 60 milliárd forint, és ehhez járulnak még azok a költségek, amelyek a világkiállítás nélkül is feltétlenül megvalósítandó beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ez utóbbiak pontos értékét azonban nem lehet meghatározni, hiszen egyelőre még nincs kidolgozva a népgazdaság következő - néhány éves - időszakra szóló tervkoncepciója. A világkiállítás megrendezése a költségvetési források mellett feltétlenül igényli a külföldi működő tőke és a hazai vállalkozók bekapcsolódását. Arra azonban rámutattak a vitában: tényleges tőkebevonás szükséges és mindenképpen elkerülendő az adósságállomány további növelése. A külföldi működő tőkével kapcsolatban többen pozitív példákat említettek. Somogyi László, volt építésügyi és városfejlesztési miniszter például elmondta, hogy mind a vasútkorszerűsítés , mind pedig az autópálya-építés ügyében már jelentkeztek külföldi érdeklődők. A francia Matra gyár - melynek nevéhez Európa egyik legkorszerűbb gyorsvasúti rendszerének kialakítása fűződik - érdeklődésik a magyar vasút modernizálása iránt, s hasonló jelzések érkeztek az NSZK-ból is. Ismeretes, hogy a Bécs-Budapest közötti autópálya építésére nemzetközi pályázatot írtak ki; a jelentkezési határidő a napokban jár le, s úgy tűnik, ezen a területen is reális esélyek vannak a külföldi működő tőke bevonására. Közismert az is, hogy a világkiállítás hírére számos külföldi cég magyarországi szállodaépítési tárgyalásokat kezdeményezett. Öt szálloda építése már meg is kezdődött a fővárosban. Néhányan arra mutattak rá, hogy a versenyképes magyar vállalatoknak is meg kellene adni az esélyt, hogy részt vegyenek a világkiállítással kapcsolatos feladatokban. Ezek egyébként bizonyos mértékig újabb munkahelyeket is teremtenek, s hozzájárulnak a kedvezőbb iparstruktúra kialakításához. Szóba került az is, hogy az elkövetkező években a korábbinál nagyobb odafigyeléssel, hatékonyabban kellene az idegen nyelveket oktatni, hogy minél többen tudjanak kapcsolatot teremteni az ide látogató külföldiekkel. Lőrincze Péter, az MGK főtitkára aláhúzta: a világkiállítást úgy kell előkészíteni és megrendezni, hogy ne csúfos kudarcaink - így az eocén-program, az Adria-vezeték, a Nemzeti Színház - sorát bővítse, hanem emlékezetes nagy eseményeink körét gazdagítsa, mint amilyen például a millenniumi kiállítás, a Hungaroring építése, vagy az ASTA-kongresszus volt. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15)... - A hatalmi kötélhúzás
"...folytatódtak a Politikai Egyeztető Tárgyalások. Lassan világossá válhatott, hogy micsoda őrült kavarodás dúl e Bermuda-háromszögben. Június 16. miatt a keményvonalasok - mind a határtokon belül, mind azokon kívül - erős nyomást gyakoroltak. Ez egyfelöl a hazai reformkommunistákra, másfelől az Ellenzéki Kerekasztal radikálisaira, azaz kivátképp a Fideszre és az SZDSZ-re irányult."
SZER-hallgató telefonja:
"Péntek éjszaka, éjfél után hallgattam műsorukat, nem tudom mi volt a pontos címe, magyar ügyekről szóltak, épp az egyház volt a téma és ugy konferálták be a nyilatkozót, hogy Máté Tóth András teológus. Én érdeklődtem róla, mert maga a téma is érdekes, az állam és az egyház összefonódása és ez a Máté Tóth András nem teológus. Papnak készült, de kilépett és megnősült. Ugyhogy valahol sürgősen legyenek szívesek korrigálni ezt a dolgot, mert az lehet, hogy az egyház összefonódott az állammal, de azért hazudni nem illik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|