1989.06.16

Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. június 16.

1989. június 16-án hazánkban annak az évnek, de talán az évszázad második felének is legfontosabb eseménye zajlott le. Nagy Imre egykori vértanú - miniszterelnök újratemetése. Hosszas tárgyalások előzték ezt meg, amelyet Nagy Erzsébet – Nagy Imre leánya – és férje, az azóta elhunyt Vészi János folytattak a hatalom képviselőivel, akik kezdetben egyszerű családi temetést kívántak „engedélyezni” a megtisztított parcellában. Nagy Erzsébet és férje azonban ragaszkodtak az egykori, a forradalom és szabadságharc jelképévé vált miniszterelnök méltó újratemetéséhez. Ezt kívánta a Történelmi Igazságtételi Bizottság is. A politikai események ismert változásai folytán a hatalom képviselői állandóan hátráltak, engedményre kényszerültek. Az egész nemzet méltó újratemetést követelt. Végül is ez történt!
A gazos 301-es parcellát, ahova a korábbi években csak titokban, rendőröktől félve lehetett zarándokolni, a temetésre előkészítve megtisztították.
Június 16-án a Hősök terén felállították a koporsókat. Az itt lezajlott ünnepségen óriási, többszázezres tömeg volt, a Kisgazdapárt is képviseltette magát. Nagyon sokan voltunk ott a temetésen, hogy lerójuk kegyeletünket Nagy Imre előtt. A Kisgazdapárt részéről a debreceni elnök Kovács Béla koszorúzott.

Számos szónok méltatta Nagy Imre politikáját, '56-os szerepvállalását és vértanú halálát. A legnagyobb hatást Orbán Viktor beszéde keltette, aki hangsúlyosan mutatott rá arra, hogy '56 leverése a magyar ifjúság elől vette el a perspektívát, ami nemzetünkre hosszú időre kihatással volt és lesz. Sokak szerint ez a bátor beszéd alapozta meg Orbán Viktor politikai pályafutását.