 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az MSZMP demokratikus megújítása mellett
"Kétségtelen, hogy a nézeteket emberek képviselik, de a párton belül
létező elvi politiai álláspontok (platformok) közti, tisztázó
vitákat nem lehet pusztán a vezetésen belüli, személyekhez kötött
hatalmi harcnak minősíteni."
SZER, Különműsor:
Lezsák Sándor nem hisz a korszakváltásban
"...magukba zárva élnek falvakban, kisvárosokban azok a
tízezrek, százezrek, akiket megnyomorítottak ebben az országban az
elmúlt 32 esztendőben, sőt még előtte is. Tehát én nem hiszek abban,
hogy június 16-ikával korszakváltás történik, ennek az esélye,
lehetősége teremtődött meg, és ennek bíztató jele ez a nap."
|
|
|
|
|
|
 |
Európa Parlament (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. június 13. kedd (MTI-tud.) - Angliában, Spanyolországban, Hollandiában és Dániában csütörtökön kerül sor az Európa Parlament nemzeti képviselőinek megválasztására, az Európai Közösség másik nyolc államában vasárnap tartják a szavazást az elsősorban javaslattevő jogkörű testület tagjainak kijelölésére.
Az Európai Közösség tagállamaiban 241 millió szavazó joga öt
évre megválasztani az új testület 518 tagját. Minden ország
népességének arányában részesül a képviselői mandátumokból, ezek
elosztásáért versengenek a nemzeti pártok jelöltjei (nincs igazi,
jelentős ,,európai párt,,, amely minden tagállamban indulna). A
választások után jönnek létre az egyes ,,európai,, politikai
családok képviselőcsoportjai az Európa Parlamentben - az 1984-ben
megválasztott házban a szocialisták voltak a legerősebbek 165
taggal, s a keresztény formációkat tömörítő Európai Néppárt
következett 113 választottal.
Az Európa Parlament Strasbourgban ülésezik havonta egy héten át,
bizottságai Brüsszelben dolgoznak, titkársága pedig Luxembourgban
működik. Hivatalos, állandó székhelye nincs. Franciaország
ragaszkodik Strasbourg városának európai küldetéséhez, míg a
közösség brüsszeli központjában munkaszervezési okokból is
szeretnék, ha a testület Brüsszelben dolgozna.
Az eheti választásokon a legtöbb országban belpolitikai kérdések
állnak a kampány középpontjában, általában ,,életnagyságú
közvéleménykutatásnak,, tekintik a szavazást: a pártok a soron
következő, nemzeti testülete választási harcokra való felkészülés
egyik állomását látják benne. Ugyanakkor 1979 óta, amióta a testület
tagjait közvetlen választással jelölik ki a tagállamokban,
visszatérő kérdés az Európa Parlament szélesebb jogkörrel való
felruházása. Strasbourgban a képviselők sokszor kifejezésre
juttatták ebbéli óhajukat. (folyt.)
1989. június 13., kedd 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|