|
|
|
|
- Bihari Mihály a román helyzetről - 2.folyt.
|
Ez feltétlenül megnyugtatóan hatott a magyarokra, a magyar politikai közvéleményre, amelyben élt egy félelem: hogy az NDK-ban és Csehszlovákiában megindult radikális változások után Magyarország esetleg háttérbe, vagy a harmadik-negyedik vonalba szorul - mind a Nyugat figyelmét, mind pedig a német segítséget illetően. Ebből a szempontból rendkívül megnyugtatóak voltak Kohl kancellár szavai. - Köszönöm ezt a felmérést, és azért tértem egy mellékvágányra - legalábbi úgy tűnik, mellékvágányra a Kohl-reakciót kérdezve -, mert következő kérdésem az lesz: képzeld magad a románok helyzetébe, a román nép helyzetébe, nemcsak az erdélyi magyarok, hanem egész Romániai nép helyzetébe. Tudják és hallják azt, hogy a változásnak az egyik élesztője Kelet-Németország (sic ) kancellárja Magyarországon van, hallják innen-onnan, amit Magyarországon mondott. Milyen kihatással lesz - gondolod - ez a románoknak a lelkiállapotára és a dominó-effektusra? - Én azt gondolom, hogy nem Kohl kancellár budapesti látogatása, vagy nyilatkozata lesz a döntő láncszem a román nép, vagy a Romániában élő magyarok számára. Azt gondolom, hogy az ottani belpolitikai események a döntőek. Döntőek továbbá azok az események, amelyek most már - Romániát és Albániát leszámítva - az összes európai szocialista országban megindultak, beleértve most már Bulgáriát is, Csehszlovákiát és az NDK-t is. Ezek azok, azt hiszem, amelyekből bátorítást és erőt merítenek a kitartáshoz. Kohl kancellár és a Nyugat figyelme, amely kitüntetően eléri Magyarországot és a többi szocialista országot is, inkább egy közvetett hatást, nyugtató hatást gyakorolhat, illetve a jövőbe vetett hitet növelheti -, különösen azért, mivel tudjuk jól, hogy Erdélyben nagy számban élnek - a tömeges kivándorlás ellenére is - német származásúak, akiknek az anyaországgal való kulturális és rokoni kapcsolataik biztos, hogy befolyásoló szerepet töltenek be a romániai belpolitikai eseményeket illetően.
1989. december 18., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - 1989. június 16.
Némileg csalódtam. Több ezer emberre számítottam, de csak néhány százat találtam, meg vagy ötven újságíró-kollégát. A tüntetés egyébként jó hangulatú volt, a fideszesek tisztességes beszédekben követelték a követelnivalót. Csak néhány megszállott tüntetésjáró kiabált összevissza..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 15. Megtartotta első ülését a párt a FKGP újonnan választott Politikai Bizottsága. A jelenlévők a munkamegosztásban is határoztak és létrehoztak egy országos elnöki tanácsot és egy országos végrehajtó bizottságot. Az országos elnöki tanács tagjai lettek: Vörös Vince, Balogh György, Nagy Ferenc József, Iván Géza, Böröcz István és Prepeliczay István. Az országos végrehajtó bizottság összetétele az alábbiak szerint alakult: Prepeliczay István, Bejczy Sándor, Balogh György, Dragon Pál, Hardi Péter és jómagam. A párt legfőbb szerve változatlanul a Politikai Bizottság maradt, amelynek feladata a párt politikai életének irányítása és ezzel kapcsolatban a személyi és általában minden olyan ügyben való döntés, amely az elnöki tanács és a végrehajtó bizottság hatáskörét meghaladta."
MTV2 nézői telefonok:
"- Állítsák le a Bős-Nagymarosi vízlépcső építését, oké!? Azért mondom!
- 128-976: Hogyan kell fagylaltot készíteni? Benne volt a múltkori "Házibarát"-ban, de elfelejtettem. - Major Béla 500-446. Az időjárásjelentés alatt kísérőzene szólt. Jó lenne, ha elhagynák az aláfestő zenét, mert rettenetesen zavaró. Az ember nem a zenére, hanem az időjárásjelentésre kíváncsi Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|