Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
Határozott szándékunk, hogy minden vonatkozásban szakítunk a sztálini modell maradványaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt, együtt más politikai erőkkel, olyan demokratikus és szocialista jogállam kiépítésére törekszik, amely a nép akaratát juttatja érvényre. A közmegegyezésen alapuló gazdasági és politikai reformlépésektől azt várjuk, hogy sikerül kitörni a gazdasági válságból, s a végleges perifériára szorulás helyett, közelíteni tudunk a világ fejlettebb régióihoz. A béke és a humanizmus egyetemes értékei mellett, szocialista, egyszersmind sajátosan magyar megoldásokat keresünk. Szövetségesi kötelezettségienket tiszteletben tartjuk, egyúttal a tömbök nélküli Európa megteremtésén fáradozunk. Az új Magyarországért most kezdődő közös munka természetesen nem azt jelenti, hogy a kialakult gazdasági és politikai válságért közös a felelősségünk. A Magyar Szocialista Munkáspártnak vállalnia kell kormányzópárti múltját, s azt, hogy tárgyilagosan feltárja a közelmúlt politikai gyakorlatának tanulságait. E tényfeltárásnak mindenekelőtt hitelesnek kell lennie, amelyben a korábbi leegyszerűsítéseket nem válthatja fel egy másfajta, ellenkező előjelű sematizmus. Világossá tesszük tehát, hogy mi az, amit vállalunk azt elmúlt időszak örökségéből, és mivel kívánunk szakítani. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a közelmúltunkkal való ilyen szembenézést éppen a mi pártunk kezdeményezte. Az elmúlt négy évtized teljes elutasítását több okból sem fogadhatjuk el. Egyrészt azért nem, mert e négy évtized távolról sem egységes korszaka a magyar történelemnek. Mélypontjairól, tragédiáiról ma sokat hallunk. Arról azonban már keveset vagy úgyszólván semmit, hogy az elmúlt évtizedek reformtörekvései nélkül sem 1988 májusára, sem a mostani, minőségileg új szakaszra nem kerülhetett volna sor. Azt is látnunk kell, hogy a kompromisszumos, gyakran visszarendeződő, korlátozott reformpolitika végeredményben erősebbnek bizonyult a visszahúzó erőknél. Bár nem mindig volt képes áttörni a hazai és nemzetközi akadályokat, a reform mégis gondolkodásunk szerves részéve vált. A hiteles történelmi képre nemzeti önbecsülésünk miatt is szükség van. Ha napi politikai céloktól vezérelten, csak a hibákról, bűnökről szólunk, ezzel komolyan veszélyeztetünk mindenfajta kibontakozást. A kibontakozáshoz ugyanis arra van szükség, hogy higgyünk a cselekvés értelmében, és - bizonytalanságtól sem mentesen - reméljük és akarjuk a sikert. (folyt.köv.) 1989. június 13., kedd 18:27
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »