|
|
|
|
Világkiállítás - 1. folyt.
|
A főváros természetellenes gazdasági és társalompolitikai túlsúlyáról, indokolatlan elsőbbségéről gyakran cikkeznek manapság a hazai lapok. Vajon a világkiállítás nem mélyíti-e el mégjobban a főváros és a vidék közötti ellentéteket? Vagyis mi haszna lesz például Nyíregyházának a budapesti kiállításból? Szólni kell itt egy intézményről amely természetesen Budapesten a városok, települések fejlesztésére szánt pénzek sorsáról dönt, központi alapból - hogyan is lehetne ez másként? A tanyák, falvak, kistelepülések agóniája idején, akkor, amikor ezek a közösségek mindennél jobban rászorulnak a központi támogatásra, ugyancsak visszatetsző, hogy az ország lakosságának kis - amúgy is viszonylag kivételezett helyzetben lévő - hányada markolja meg a beruházásokra szánt összegek nagyobbik részét. A másik aggasztó tény az, hogy a világkiállítások történetében nem sok olyan város akadt, amely nyereségesen zárta volna ezt a kalandot, vagyis elképzelhető, hogy a Bécs-Budapest kiállítás is veszteségesen zár. Kell-e külön hangsúlyozni, hogy Magyarországnak a jelen gazdasági helyzetben nincs az ablakon kidobnivaló pénze. Nem a világkiállítás intézménye ellen vagyok, hiszen azt is mutatják az eddigi tapasztalatok, hogy egy világkiállítás öregbítheti az érintett ország hírnevét, ami közvetve nemzetközi gazdasági kapcsolataiban kamatozhat. Csak azt szeretném, ha az ország felelősei - felülemelkedve a hatalmi érdekek által diktált szempontokon - becsülettel felmérnék hazánk jelenlegi lehetőségeit és csak azután döntenének részvételünkről. Még jobb lenne persze, ha a részvételről egy, az ország valódi képviseletét felvállalni tudó parlament döntene. Érveket és ellenérveket ütköztetve, valamint a vidék és a főváros valós érdekeit tekintetbe véve. +++
1989. május 26., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - 1989. június 16.
Némileg csalódtam. Több ezer emberre számítottam, de csak néhány százat találtam, meg vagy ötven újságíró-kollégát. A tüntetés egyébként jó hangulatú volt, a fideszesek tisztességes beszédekben követelték a követelnivalót. Csak néhány megszállott tüntetésjáró kiabált összevissza..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 15. Megtartotta első ülését a párt a FKGP újonnan választott Politikai Bizottsága. A jelenlévők a munkamegosztásban is határoztak és létrehoztak egy országos elnöki tanácsot és egy országos végrehajtó bizottságot. Az országos elnöki tanács tagjai lettek: Vörös Vince, Balogh György, Nagy Ferenc József, Iván Géza, Böröcz István és Prepeliczay István. Az országos végrehajtó bizottság összetétele az alábbiak szerint alakult: Prepeliczay István, Bejczy Sándor, Balogh György, Dragon Pál, Hardi Péter és jómagam. A párt legfőbb szerve változatlanul a Politikai Bizottság maradt, amelynek feladata a párt politikai életének irányítása és ezzel kapcsolatban a személyi és általában minden olyan ügyben való döntés, amely az elnöki tanács és a végrehajtó bizottság hatáskörét meghaladta."
MTV2 nézői telefonok:
"- Állítsák le a Bős-Nagymarosi vízlépcső építését, oké!? Azért mondom!
- 128-976: Hogyan kell fagylaltot készíteni? Benne volt a múltkori "Házibarát"-ban, de elfelejtettem. - Major Béla 500-446. Az időjárásjelentés alatt kísérőzene szólt. Jó lenne, ha elhagynák az aláfestő zenét, mert rettenetesen zavaró. Az ember nem a zenére, hanem az időjárásjelentésre kíváncsi Köszönöm szépen."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|