Rendszerváltás és az MTI

	A Novoje Vremja Magyarországról
Moszkva, 1989. február 5. (MTI) - A Novoje Vremja című külpolitikai hetilap legújabb száma közölte az előző héten megkezdett magyarországi riport második, befejező részét. A három oldalas írásban először a Magyar Demokrata Fórumról esik szó. A szerző, Marina Sakina megemlíti, hogy az alternatív mozgalmak legnagyobbikáról van szó, amellyel részletesen és rendszeresen foglalkozik a nyugati sajtó, ,,olykor azt a benyomást keltve, hogy az MDF gyűlésein kívül az országban más egyáltalán nem történik,,. A továbbiakban a Bíró Zoltánnal folytatott beszélgetés alapján ismerteti az MDF tevékenységét, kiemelve, hogy a szervezet főleg a humán értelmiségre épít, s nem zárja ki a párttá szerveződés lehetőségét sem. A budapesti riport kitér a világútlevél bevezetésére is. Ezzel kapcsolatban a szerző megemlíti: ,,Az alig egy éve bevezetett új szabályok értelmében Magyarország állampolgárai az egész világba akadálytalanul utazhatnak, kivéve ... a Szovjetuniót. Országunk meglátogatásához meghívóra van szükség. Nem csoda, hogy csökken az érdeklődés az orosz nyelv iránt, amelynek tanulása hamarosan nem lesz kötelező a magyarországi felsőoktatási intézményekben,,. Visszakanyarodva az MDF-re, Sakina megjegyzi, hogy a szervezet politikai jelenléte jól érzékelhető, de a ,,külső kritikus,, általa játszott szerepe megengedi, hogy kockázat nélkül radikális álláspontot foglaljon el. Röviden bemutatja a riport az Új Márciusi Frontot, s szól a Nemzeti Bizottságra vonatkozó javaslatáról. Ezután a cikkíró Ribánszki Róberttel, a HNF országos tanácsának titkárával a népfront és az alternatívok viszonyáról beszélget. Az újságíró a továbbiakban kiemeli, hogy a párt a politikai reformot önmagával kezdte. Ezzel kapcsolatban idéz Pozsgay Imre Népszabadságban közölt interjújából, utalva rá, hogy ő vezeti azt a bizottságot, amelynek a következő kongresszusra el kell készíteni a párt új programjának elveit. A budapesti riport befejező része a többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésekben idézi Grósz Károlyt, Berecz Jánost, Lukács Jánost és Fejti Györgyöt. A Novoje Vremja cikkírója végül felteszi a kérdést: Ha 1988-at az alternatív mozgalmak évének neveztük, vajon minek nevezzük majd 12 hónappal később a most indult 1989-et? +++ 1989. február 5., vasárnap 12:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »