Rendszerváltás és az MTI

	felcím: Napirenden a megújuló MTESZ főcím: Nem a fejlesztés drága, hanem a lemaradás
magyar műszaki értelmiség képviselői - kérdeztük dr. Tóth Jánost, a MTESZ főtitkárát. - Feladatunk az lesz, hogy megvonjuk a mérlegét az 1986-ban megtartott MTESZ közgyűlés óta végzett munkánknak. Szervezetünkben hagyomány, hogy két közgyűlés között, körülbelül félidőben elszámolunk a vezető szervek, a 33 egyesületünk és természetesen megyei szervezeteink tevékenységéről. Most mégsem elsősorban ez a szokás inspirálta értekezletünket. Nem akármilyen "első félidő" áll mögöttünk. Az elmúlt években sor került az adó- és bankreformra, megszületett a társasági törvény, amelyek a piacgazdaság megteremtését célozták. Szakembereink ezen kívül más korszerűsítő intézkedéseknek is részesei voltak. Ennek ellenére, úgy érzékelik, hogy a gazdaságpolitika még ma is adós az olyan társadalmi és gazdasági környezet megteremtésével, amely kedvez a műszaki, tudományos fejlődésnek, becsüli a korszerű szakmai felkészültséget, elismeri a gazdasági kibontakozást segítő kezdeményezéseket. A MTESZ-nek erősítenie kellett éredekvédelmi tevékenységét, mivel kimutatható volt a szoros összefüggés a gazdasági válság és a műszaki értelmiség helyzete között. Csaknem egy évtizede küzdöttünk a műszaki értelmiség ösztönzésének egyik legnagyobb fékje ellen, amely az MSZMP KB 1972 novemberi állásfoglalásán alapult. Eszerint az alkalmazottak - közte a magasan kvalifikált szellemi dolgozók - bérnövekedésének üteme nem haladhatta meg a fizikai dolgozókét. Eredménynek könyveljük el, hogy a Minisztertanács 1987 decemberében a MTESZ és más állami és társadalmi szervezetek javaslatára foglalkozott a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi helyzetével és jelentős központi intézkedésekre került sor. A műszakiak esetében például eltörölték a bértételek felső határát, lehetővé vált a pályakezdő értelmiség alapbéremelése, az egyetemi, főiskolai évek beszámítanak a nyugdíjmegállapításnál a munkaviszonyba, különféle címeket alapítottak, alkotói díjban részesülhetnek a kiemelkedő innovációs teljesítményt nyújtók, stb. Mind több része volt a MTESZ-nek a gazdaság és a politika változásait előkészítő döntésekben is. Természetesen nem feledkezhettünk meg a 170 ezer fős tagságunk szakmai ösztönzéséről, képzéséről, informálásáról sem. (folyt.) 1989. március 1., szerda 12:07
Vissza »

	MTESZ (2. rész)
- Ezen a mérlegen milyen súlyt nyom a megyékben dolgozó műszakiak, tudományos kutatók, agrármérnökök munkája? alc: Egyenlő esélyt az érvényesüléshez - Társadalmi szervezetünknek mindig is fontos bázisát képezték a megyékben tevénykedő reálértelmiségiek. Tagságunkból közel 100 ezer főt számlálnak ők, akik 23 megyei szervezetünk keretében végeznek komoly társadalmi munkát. Örömmel tapasztaltuk, hogy mind gyakrabban kikérik véleményüket a megyei MSZMP és tanácsi szervek fontos döntéseik előtt, a helyi elhatározások szakszerűbbé tétele érdekében. Szakértői tevékenységükkel nagyban hozzájárulhattak a megyei ipar, az agrárgazdaság vagy a helyi tudományos élet továbbfejlődéséhez. A megyeszékhelyeken működő Technika Házaink igazi találkozóhelyeivé váltak a szakembereknek, ahol módjuk van szakmai ismereteik bővítésére. Nem véletlen, hogy szövetségünk 40. évfordulóját a múlt év végén az új miskolci Technika Házában ünnepelhettük meg. Ez nemcsak a megyei értelmiség növekvő súlyát jelképezte, a borsodiak összefogását példa értékűnek tartjuk. - Milyen mondanivalója lesz az országos éretekezletnek a "második félidő" feladatait illetően? - Nem számítunk könnyebb időszakra. Reményünk, hogy megkezdődik a műszaki fejlesztésre alapozott gazdaságpolitikai fordulat, a gazdaság formációinak megújulását célzó törvények, intézkedések mihamarabb gyakorlati eredményekhez is vezetnek. A műszakiaknak naprakész tudásukkal, vállalkozó készségükkel e folyamatokat elő kell segíteniük. A MTESZ a jövőben hangsúlyozni fogja, hogy költségvetési egyensúlyi nehézségek miatt nem szabad lemondani a műszaki fejlesztésről. Véleményünk szerint nem a fejlesztés a drága, hanem az elmaradás kerül sokba az országnak. Hangot adunk például annak, hogy az állam adókedvezménnyel támogassa a kutató-fejlesztő munkát, valamint az ennek eredményeit alkalmazó vállalkozásokat. - Nincsenek-e távol a megyékben dolgozó mérnökök ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a műszaki élet nagy kérdéseibe beleszóljanak? - Eddig is arra törekedtünk, hogy minél több országos rendezvény Budapesten kívül legyen. Legutóbb például Győr adott otthont a III. Országos Műszaki Fejlesztési Konferenciának. Meg kell azonban mondanom: mi általában a vállalati mozgástér bővítéséért szállunk síkra, azért is, mert meggyőződésünk, hogy a műszaki fejlesztés fő letéteményese és realizálója a gazdálkodó szervezet, legyen az Budapesten vagy máshol. Ezért szeretnénk elérni, hogy az országban mindenütt a munkahelyükön egyenlő esélyhez jussanak mérnökeink, kutatóink, jobbító szándékaik megvalósításátban. (folyt.) 1989. március 1., szerda 12:08
Vissza »

	MTESZ (3. rész)
- Értekezletükön nyilván regisztrálni fogják, hogy a politikai változások eredményeként a MTESZ sem kerülheti el a versenyhelyzetet. Hallottunk a Mérnök Kamara terveiről, és különösen a megyékben számos értelmiségi kapcsolódik az alternatívoknak nevezett szervezetekhez. Hogyan akar a MTESZ helyt állni az új körülmények között? alc: Összefogást az alternatív szervezetekkel - A MTESZ természetesen nem akarja kisajátítani a reálértelmiséget és a műszaki fejlesztés kérdéskörét. Mi annyi problémát látunk ezen a téren, hogy szívesen vesszük más csoportosulások konstruktív hozzájárulását a műszaki értelmiség helyzetének rendezéséhez. E célból is hasznos tárgyalásokat folytattunk már a TDDSZ-szel, a MISZOT-tal, amelynek egyébként alapító tagjai vagyunk. Otthont adtunk a Magyar Demokrata Fórum műszaki fejlesztéssel foglalkozó tanácskozásának is, ahol írásban tájékoztattuk a résztvevőket szervezetünk érdekvédelmi tevékenységének eredményeiről. Szövetségünk a Magyar Írók Szövetségével együtt kezdeményezője volt az Országos Értelmiségi Tanács megalakításának. Az alternatív szervezetekkel való összefogásra, véleménycserére megyei szervezeteinket is bátorítjuk. Helyben talán még gyorsabban is beérhetnek az ilyen együttműködésnek a gyümölcsei. Persze, azt is tudjuk, hogy ha a közreműködők köre bővül, akkor a MTESZ-nek is még határozottabban kell megfogalmaznia álláspontját a műszaki haladás ügyeiben, nem beszélve arról, hogy a versenyhelyzet egyenesen megkívánja a szervezet megújításának meggyorsítását is. Ennek része lehet a MTESZ-en belül olyan Mérnök Kamara megalakítása, amely felvállalja a műszakiak egyéni, szakmai és egzisztenciális érdekvédelmét, miközben a MTESZ, mint szövetség, az egész társadalmi réteg helyzetének érdekében emelne szót. Bizonyára nagy vitát váltanak majd ki az ilyen és ehhez hasonló elképzelések. Napirendre tűzzük a MTESZ új programjának kidolgozását is, ebben a szakmai élet mellé az érdekképviseletet állítjuk a középpontba. Rendszeressé akarjuk tenni a találkozásokat a kormánnyal, a szakszervezetekkel. Az utóbbiakkal kapcsolatban támogatni fogjuk, hogy az iparági szakszervezetekben értelmiségi tömörüléssel, vagy föderációs keretben önálló szakszervezetek jöjjenek létre, mivel eddig az ágazati szakszervezetekben a reálértelmiség mindenütt csak kisebbséget kapott. Folytatni kívánjuk a megkezdett párbeszédet azokkal az új szakszervezetekkel is, amelyek céljuknak tekintik az értelmiség alkotási és anyagi feltételeinek javítását, a tudományos élet demokratizálását, a felsőoktatás korszerűsítését. (folyt.) 1989. március 1., szerda 12:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MTESZ (4. rész)
- Milyen szervezeti változásokat tervez a MTESZ? - Az egyesületek, területi szervezetek és a szövetség vezető testületeinek tagjait alulról felfelé, demokratikusan - egyes vagy többes jelölést alkalmazva - a tagság titkosan választja majd meg. A vezető tisztség betöltésénél alkalmazni kívánjuk a meghatározott időre szóló kinevezést, és a visszahívhatóság elvét. Valamennyi szervezetünknek működési, szakmai képviseleti és gazdálkodási autonómiát kívánunk biztosítani. Éppen a felmerült új körülmények és társadalompolitikai helyzet miatt tervezzük, hogy 1991 helyett már a jövő évben összehívjuk a XV. tisztújító küldött-közgyűlésünket, amelyet megelőznek majd az egyesületi tisztújító közgyűlések. Ha lehet mondani, a "második félidő" tehát nemcsak nehezebb, de rövidebb is lesz. Reméljük, az e héten sorra kerülő értekezletünk küldöttei, a kibővített országos elnökség tagjai, a tanácskozás résztvevői számos javaslattal járulnak hozzá a szövetség megújulásához, a XV. küldött-közgyűlés előkészítéséhez. (MTI-Press) 1989. március 1., szerda 12:09
Vissza »