|
|
|
|
Szűrös Mátyás nyilatkozata 1.
|
Washington, 1989. június 14. (Amerika Hangja) - Amerika Hangja budapesti mikrofonjánál Thassy Jenőt kapcsoljuk: - Parlamenti elnöki szobájában házigazdánk a parlament elnöke: Dr. Szűrös Mátyás. Elnök Úr a múlttal és a jövővel foglalkozik ezekben a napokban. Melyikkel kezdjük: a múlttal vagy a jövővel? - Ahogy Önök gondolják. Kérem szépen: ma egyszerre fontos a múlttal őszintén szembenézni és megfogalmazni a jövőt illetően, hogy mit akarunk. - Kezdjük talán a múlttal, a Nagy Imre-temetés, a múltnak egy részét támasztja fel. Hogyan szemléli elnök úr ezt az eseményt? - Úgy, hogy meg kell adni az igazságot Nagy Imrének és sorstársainak, jogilag, politikailag, erkölcsileg rehabilitálni kell, és meg kell adni a végtisztességet emberhez méltóan, európai módra kell most őt eltemetni és még nagyon sok sorstársát, akik ártatlanul estek áldozatul egy politikai koncepciónak. - A múltnak ez a feltámasztása vonatkozik egy szélesebb körre, vagy kizárólag a Nagy Imre-csoportra? - Nem, ez szélesebb körre vonatkozik. Egyrészt tehát Nagy Imre körül is sokkal több emberről van szó, mint akikre gondolnak, tehát nem 5 ember temetéséről van szó, hanem sokkal többről, akiknek megadjuk a végtisztességet. Azt akarjuk, hogy őszintén szembenézzünk tehát a múlttal, és június 16-ika a nemzeti megbékélés, megértés napja legyen, méltó ezeknek az embereknek a mártíromságához, emberi magatartásához és politikai hitvallásához. - Mi a hivatalos képviselet a kormány részéről, miután ez nem egy kormány rendezte ünnepség, Elnök Úr mégis részese a delegációnak. Hogy történt ez? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 1. folyt.
|
- Igen. Ez úgy kezdődött, hogy a ceremónia, illetve a gyászszertartás és egyáltalán az áldozatok eltemetése, a család ügye. Ehhez kapcsolódott a Történelmi Igazságtétel Bizottság, majd aztán fokozatosan ez kibővült, nemzeti üggyé lett, hiszen a gyászszertartás jelentős része és az igazságtétel Budapesten a Hősök terén történik meg. Ez már nem lehet kizárólag a család ügye természetesen, és mi kinyilvánítottuk a készségünket egyrészt a teljes rehabilitációra és arra, hogy a végtisztességet mi is szeretnénk megadni az Országgyűlés nevében, illetve a kormány nevében Nagy Imrének és sorstársainak, valamennyi áldozatnak. Ezért tárgyalás zajlott le a család, illetve az Igazságtétel Bizottság között itt az Országházban, amelyen részt vett a miniszterelnök úr és én magam - ezt megelőzően azonban az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán mi már egyértelműen nyilatkoztunk szándékainkról és politikai álláspontunkról az egész 56-os eseménysorozattal kapcsolatban, illetve Nagy Imre és sorstársainak történelmi szerepéről. Ez lehetővé tette azt, hogy ne csak magánemberként vegyünk részt a gyászszertartáson, hanem hivatalos küldöttséggel fejezzük ki részvétünket. Ezért a miniszterelnök úr vezetésével a Minisztertanács több tagjának részvételével hivatalos küldöttség helyez el koszorút Nagy Imre, illetve valamennyi áldozat koporsójánál, és az én vezetésemmel, illetve a ház elnöke helyez el koszorút és kísérete mellett több országgyűlési képviselő, többek között a Somogy megyei képviselőcsoport vezetője, hiszen Nagy Imre kaposvári születésű volt. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 2. folyt.
|
- A múltból a jelenbe, illetve a jövőbe: tegnap a Vadászteremben egy ülés volt, ahol megkezdődött a kerekasztal-konferencia megegyezése alapján a jövő kibontakozásának a keresése. Mit tud erről mondani Elnök Úr? - Erről azt tudom mondani, hogy az egy rendkívüli pillanat volt az Országházban a tegnapi napon, hiszen ilyen tárgyalásra pártok és különböző szervezetek között még nem volt példa a magyar történelemben. Tehát nagyon fontos volt, hogy elindult egy tárgyalássorozat, érdemi tárgyalások kezdődtek, a mai Magyarország különböző pártjai, szervezetei és politikai csoportosulásai között arról, hogy hogyan vigyük végbe az átmenetet a képviseleti demokráciára: az átmenetet az egypártrendszerről a többpártrendszerre. Hiszen annak már volt több variációja, hogy hogyan tértek át a diktatúrából a demokráciára, de olyan még nem volt, hogy egy szocialista országban áttértek volna egypártrendszerről többpártrendszerre. Tehát a tét egy szabad, demokratikus Magyarország megteremtése - és itt a pártérdekek és személyi ambíciók fölé kell emelkedni, az ország nehéz helyzetben van és többpártrendszerben is csak közös akarattal lehet a nemzetet felemelni. És nem lehet darabjaiban, pártonként - hanem együtt. Magyarország Európa része, Európának szüksége van, nekünk szükségünk van Európára, Európának pedig Magyarországra. Tehát itt mi demokráciát akarunk - jelző nélkül. Ez tehát a tét, hogy létrehozzunk közös erővel egy európai színvonalú, korszerű, szabad, demokratikus Magyarországot. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 3. folyt.
|
- Mit ért Elnök Úr a közös erő alatt? Koalíciót? - Például azt. Ugye jelenleg a magyar Országgyűlésben egy párt van jelen: a szocialista munkáspárt. A képviselőknek több mint 70 százaléka ehhez a párthoz tartozik, emellett van még a független képviselők csoportja. Ez tehát egy sajátos, átmeneti helyzet. A pártok jelentős része még kívül van a parlamenten, de már most az Országgyűlésnek figyelembe kell venni az ő véleményüket, álláspontjukat és igényeiket bizonyos kérdésben. Tehát arra gondolok, hogy már most például nagyon fontos, sarkalatos törvényeket együtt kellene kidolgozni, tehát már mostantól kezdve együtt kellene művelni a demokráciára való áttérést. Ez is tehát közös akaratot igényel ilyen kérdésekben. Mikor legyenek az országgyűlési választások, és milyen jellegűek? Csak szabad, demokratikus választásokra törekedhetünk - ez kicsendült a szándéknyilatkozatokból - hogy ebben közös a szándék. Milyen legyen a választások technikája? Ehhez kell persze választójogi törvény, ehhez kell pártokról szóló törvény, alkotmányjogi bíróság létrehozása, megválasztása, és ami nagyon fontos, és új lesz a mi politikai konstrukciónkban: visszatérünk, illetve újszerűen fogjuk fölépíteni a köztársasági elnöki intézményt. Mindehhez már most közös akaratra és törekvésre van szükség, majdan aztán eljuthatunk egy olyan Országgyűlés létrehozásához, amelyben már a pártok jelen vannak, és netán maga a kormány is koalíciós jellegű lesz. - A különbségekről is szó volt: Elnök Úr záró szavaiban említette azt, hogy nézetkülönbségek fordultak elő. Nevezetesen mik? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 4. folyt.
|
- Kapcsolódva az Ön első kérdéséhez: a múlthoz - a múlttal kapcsolatban. De a Grósz Károly főtitkárnál voltak olyan elemek, amelyek szerint a múltat nem lehet egy az egyben elvetni, tehát mondjuk az elmúlt 40 esztendőt, vagy akár az elmúlt 30 esztendőt - azokban születtek olyan értékek, amelyeket meg kell becsülni és át kell menteni. A legkülönbözőbb területeken például, hogy már korábban történtek nagyon komoly lépések a sztálini modelltól való elszakadásra. Ezenkívül reform-mozgalom az nem született, hanem 68-ban kezdődött el, és így tovább -, tehát volt olyan szándéknyilatkozat, amely mint hogyha az egész időszakot globálisan úgy vetné el, mint amely a magyar nemzet fejlődésében egy olyan időszak volt, amely inkább visszavetette, fékezte a nemzet fejlődését. Tehát ez csak egy példa. Ezen kívül nyilván lesznek és vannak - kicsendült ebből - lesznek és vannak konkrét nézeteltérések és különbségek olyasmiben: helyünk Európában, ezenkívül: a hatalomban való részesedés, a hatalom megítélése, így tovább - erre gondolok. - Szövetségi kérdések? - Szövetségi kérdés is: a Varsói Szerződéshez való viszony. Én ezeket teljesen természetesnek tartom, azt egy olyan rendkívüli pillanatban, amikor - mint említettem - a különböző pártok, szervezetek és politikai csoportosulások képviselői először ültek le plenáris ülésre. Nem is lenne helyes ma már, mert nem felelne meg a valóságnak, ha a magyarországi érdektagoltságot vesszük tekintetbe egyetértésre: ez így nem is lesz... - Elnök Úr elképzelhető-e egy semleges Magyarország, és a Varsói Szerződésből való kilépés? - Elképzelhető, tulajdonképpen mi effelé haladunk. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 5. folyt.
|
Itt azonban figyelembe kell venni az európai realitásokat, mert nem szabad lenne egy elhamarkodott lépéssel megzavarni az európai erőviszonyokat. Egyébként ezeket a megnyilatkozásainkat Keleten, Nyugaton egyaránt árgus szemekkel figyelik, ugyanakkor nagyon kedvező ehhez mégis a nemzetközi háttér, hiszen először komolyan a Szovjetunióban merült föl a semlegesség kérdése, amely nagy visszhangot keltett, de Nyugaton is taglalják ezt a kérdést. Tehát nekünk körültekintően kell ezzel foglalkoznunk, de úgy gondolom, hogy mi efelé haladunk, tehát egy szabad demokratikus Magyarország, amely semleges jellegű. Ez azonban nem történhet a Szovjetunió rovására, az Amerikai Egyesült Államok vagy szomszédaink rovására, hanem úgy, hogy velük együtt történjék, és ennek legyenek garanciái. Figyelembe kell venni az ország geostratégiai helyzetét, de én mindig is rokonszenveztem egy-két modellal, új megoldással. - Én azt hiszem, hogy sok mindenki más aláírná ezt. Elnök úr, egy helyütt visszafordították az idő kerekét: Kínában. Elképzelhető ez a magyarországi helyzetet illetően? - Mindig abból indultunk ki, hogy a reformok útja az nem lesz zökkenőmentes, hogy itt visszaesések, hullámzások lehetségesek, ezért minket olyan nagyon a kínai események nem leptek meg. Azonban nagyon határozottan elutasítjuk az ilyen megoldásokat, tehát az erőszak alkalmazását fegyvertelen tüntetőkkel szemben, fiatalokkal szemben - ezt semmivel nem lehet igazolni. Ebben egyértelműen elmarasztaljuk a kínai vezetést, bár ez Kína belső ügye végül is, de ma már az emberi humanitárius kérdések nem ismernek országhatárt. Ez tehát az egyik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 6. folyt.
|
A másik része a dolognak, hogy ami az utóbbi időben Grúziában történt, aztán most Üzbegisztánban, majd Kínában - ez bizonyos félelmet váltott ki Magyarországon. Itt tehát az erőszak alkalmazásának a kérdése merül föl, amitől az emberek eleve félnek. Ezen kívül a reformfolyamatokra ez kedvezőtlen hatással lehet. Tehát van egy ilyen aggodalom. Na most úgy gondoljuk mi, hogy ezt nekünk körültekintően kell mérlegelni, úgy, hogy ebből Magyarországra nézve levonjuk a megfelelő tanulságot. Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy Magyarországon garanciák legyenek arra, hogy eredményesen továbbfolyjék a reformfolyamat és, hogy bizonyos csoportok vagy erők, amelyek erre hajlandóságot mutatnának, ne rendelkezzenek olyan eszközökkel, hogy megtorpedózhassák a reformfolyamatot. Tehát Magyarországon mi éppen ellenkezőleg, azon fáradozunk hogy a parlamenti demokráciát megteremtsük. Ez óriási garancia lehet a reformfolyamatok szempontjából, hogy erős kormányunk legyen ebben a szellemben, amely ugyancsak garancia, hogy a pártok között megállapodás, vagy legalábbis nagyon fontos kérdésekben közös nevező alakuljon ki - ezek mind olyan fontos garanciák. Nem beszélve arról, hogy mi - amint figyelik: nemcsak Kelettel, hanem Nyugattal is fejlesztjük a kapcsolatainkat, tehát azt várjuk - és ebben szeretnénk hogy ha a Nyugat határozottabb lenne - hogy támogassanak minket gazdaságilag. Tehát nem segélyre van nekünk szükségünk. Hanem nekünk most, ebben az időszakban olyan gazdasági együttműködésre, amely segít bennünket, hogy ebből a válságból kivezessük az országot. Mert mindenki tudja, hogy az emberek számára a gazdaság és a gazdasági tényezők milyen fontosak. Tehát ezek azok a garanciák, meg tényezők, amelyeken munkálkodunk, hogy Magyarországon egy ilyen fordulat ne következhessen be, egy ilyen földcsúszamlás, ami Kínában volt. Illetve nagyon odafigyeltünk arra is, ami Lengyelországban történt. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 7. folyt.
|
- A lengyel példára valószínűleg lesz egy magyarországi visszhang is? Tanul Magyarország ebből valamit? - Feltétlenül, de a magyarokat lengyeleket történelmi rokonszenv fűzi össze, és eddig is nagyon sokrétűen igyekeztünk egymás tapasztalait hasznosítani. Most is elemezzük, hogy mi történt Lengyelországban, mert meg kell mondanom, hogy sok a hasonlóság, de még több a különbség. Mint ahogy nincs két egyforma ember, nincs két egyforma ország sem, Magyarországon ma minden markáns politikus vagy személyiség, akiket ismernek és tisztelnek az országban: lényegében a munkáspártban vannak. Tehát nincs olyan ellenzéki erő, mint például Walesa vagy a lengyel Szolidaritás. Ez följogosít minket arra, hogy a nemzet érdekében meg kell változtatni a párt törvényeit, hogy ott a reformpárt érvényesüljön minden tekintetben - akkor ez hatalmas húzóerő lehet a nemzeti összefogás irányában. Ez azt jelentené, hogy a következő országgyűlési választásokon változatlanul képes lenne a munkáspárt legerősebbként kikerülni a küzdelemből, ami most ebben a történelmi szakaszban a többi politikai csoportosulásnak is hasznára válik. Hát persze azoknak, akik a nemzet érdekében, az ország érdekében akarnak munkálkodni, tehát, hogy felemeljük Magyarországot a magasabb európai színvonalra. Akik azonban (...) persze nem lenne jó. Tehát nem azt mondom, hogy ilyen arányban, mint ahogy most a parlamentet (...) egy nép, egy ország (...) - Elnök úr, ez a parlament képviseli a nép akaratát? - Alapvetően igen, azonban itt nagyon korszerű törvényeket fogadott el ez az Országgyűlés és az az alapvető törekvésünk, hogy a törvényhozással a reformfolyamatot, a nemzeti megújúlást segítsük elő. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 8. folyt.
|
Kérem szépen ilyen törvény például, mint az egyesülési és gyülekezési törvény Európában a legkorszerűbbek közé tartozik. Megalkottuk a társasági törvényt, ami lehetővé teszi a tulajdonviszonyoknak a rugalmas kezelését. Napirenden van az új választójogi törvény, az alkotmányozás tovább folyik. Tehát annak ellenére, hogy összetételében bár nem minden tekintetben felel meg egyrészt az ország érdektagoltságának - azt nem tükrözi eléggé - és a kor követelményeinek - ez a parlament képes egy nagyon jó szakmai háttérrel betölteni a hivatását és a (...) érdekében munkálkodni, azonban átmeneti helyzetben vagyunk, tehát az Ön kérdése jogos. Majd eldől, hogy korábbra hozzuk-e az országgyűlési választásokat, vagy sem, de a lényeg az, hogy szabad demokratikus választásokon, egy éven belül itt új Országgyűlés lesz - amely már természetesen jobban fogja képviselni és megtestesíteni a népfelséget a nemzeti szuverenitást összetételében is. - Erre az ellenérv valószínűleg az lenne, hogy a kommunista párt maga az MSZMP, maga nem egy párt tulajdonképpen, hanem két párt vagy talán több. És a másik pedig az, hogy a harmadik helyen helyet foglalókról az ellenzék azt mondja, hogy ők tulajdonképpen beszervezettek - és nem egy harmadik oldal. Mi erről a véleménye erről, Elnök Úr? - Az igaz, hogy ez a Magyar Szocialista Munkáspárt nem kommunista párt, hanem ez egy egyesült munkáspárt, sőt mostmár a nevének nem felel meg az összetétele: tulajdonképpen ez egy ilyen néppárt jellegű, csak most ez a néppárt kategória eléggé ki van sajátítva, ugyanis a Parasztpárt is Néppárt lett, aztán van nálunk egy Függetlenségi Kereszténydemokrata Néppárt, és így tovább, dehát ez igaz, hogy ez egyesült párt. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 9. folyt.
|
Na most, az igaz, hogy történelmileg az egyesülés nem volt igazán korrekt, és nem volt igazán olyan, ami tükrözné - mai összetételében is - hogy ez volt kommunista és volt szociáldemokrata pártból tevődött össze. Ezen azonban a történelem már túllépett, mert többről van szó: össznemzeti jellege van ennek a pártnak. Ami a harmadik erőt illeti: azt igazságtalanul ítélik meg, hogy ezek beszervezett pártonkívüliek lennének, ha Önök hallanák őket, hogy hogyan nyilatkoznak - én többször részt vettem az ülésükön és ismerem őket személyesen is. Tudnék mondani példákat - csak ugye nekem nem illik kategórizálni az Országgyűlés képviselőit - tehát ők szuverén módra képviselnek bizonyos álláspontokat és nézeteket, sőt hozzáteszem, hogy áttételesen az Országgyűlés munkájában már közreműködnek az alternatív szervezetek is. Vagy képviselőkön keresztül, vagy pedig már nem kis számban vannak olyan képviselők, akik elfogadják az ő platformjukat és munkájukban képviselik is ezt. Ez tehát egy átmeneti állapot minden tekintetben Magyarországon. Nagy a felelősség rajtunk, és szeretnénk ha a nemzetközi támogatás erőteljesebb lenne, mert itt egy európai jelenségről van szó, olyanról, amely a XX. század végén rendkívül érdekes, fontos, és átívelhet a XXI. századba. +++
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"A másik kérdésem az, hogy ha a magyar nép, mint 56-ban arra nem kerül sor, hogy a katonaságot bevessék a nép ellen, mert irtózatos elgondolni, nagyon csúnya dolog lenne, ha kilépne ebből a szocialista táborból, akkor a magyar népnek jobb-e lenne, mint amiben most vagyunk. Azt, hogy az oroszoknak az elnyomását viseljük-e tovább, vagy pediglen keljünk föl ellenük. Köszönöm szépen. Mert különben lehet, hogy már holnap jönnek, tudja, hogy kik?, mert ezt a számot jegyzik és jegyezték, nem tudom én nagyon régóta hallgatom a SZER-t. ! ... /ELŐZŐ GYEREKHANG/ ... és elvisznek mindent amit csak találnak; minket meg csak dolgoztatnak, de pénzt meg nem adnak érte. Szeretnék kérdezni valamit. És mégpedig azt, hogy hogyan mehetnénk ki családostól Nyugatnémetországba?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|