|
|
 |
|
 |
Szűrös Mátyás nyilatkozata 1.
|
Washington, 1989. június 14. (Amerika Hangja) - Amerika Hangja
budapesti mikrofonjánál Thassy Jenőt kapcsoljuk:
- Parlamenti elnöki szobájában házigazdánk a parlament elnöke:
Dr. Szűrös Mátyás. Elnök Úr a múlttal és a jövővel foglalkozik
ezekben a napokban. Melyikkel kezdjük: a múlttal vagy a jövővel?
- Ahogy Önök gondolják. Kérem szépen: ma egyszerre fontos a
múlttal őszintén szembenézni és megfogalmazni a jövőt illetően, hogy
mit akarunk.
- Kezdjük talán a múlttal, a Nagy Imre-temetés, a múltnak egy
részét támasztja fel. Hogyan szemléli elnök úr ezt az eseményt?
- Úgy, hogy meg kell adni az igazságot Nagy Imrének és
sorstársainak, jogilag, politikailag, erkölcsileg rehabilitálni
kell, és meg kell adni a végtisztességet emberhez méltóan, európai
módra kell most őt eltemetni és még nagyon sok sorstársát, akik
ártatlanul estek áldozatul egy politikai koncepciónak.
- A múltnak ez a feltámasztása vonatkozik egy szélesebb körre,
vagy kizárólag a Nagy Imre-csoportra?
- Nem, ez szélesebb körre vonatkozik. Egyrészt tehát Nagy Imre
körül is sokkal több emberről van szó, mint akikre gondolnak, tehát
nem 5 ember temetéséről van szó, hanem sokkal többről, akiknek
megadjuk a végtisztességet. Azt akarjuk, hogy őszintén szembenézzünk
tehát a múlttal, és június 16-ika a nemzeti megbékélés, megértés
napja legyen, méltó ezeknek az embereknek a mártíromságához, emberi
magatartásához és politikai hitvallásához.
- Mi a hivatalos képviselet a kormány részéről, miután ez nem
egy kormány rendezte ünnepség, Elnök Úr mégis részese a
delegációnak. Hogy történt ez? (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 1. folyt.
|
- Igen. Ez úgy kezdődött, hogy a ceremónia, illetve a
gyászszertartás és egyáltalán az áldozatok eltemetése, a család
ügye. Ehhez kapcsolódott a Történelmi Igazságtétel Bizottság, majd
aztán fokozatosan ez kibővült, nemzeti üggyé lett, hiszen a
gyászszertartás jelentős része és az igazságtétel Budapesten a Hősök
terén történik meg.
Ez már nem lehet kizárólag a család ügye természetesen, és mi
kinyilvánítottuk a készségünket egyrészt a teljes rehabilitációra és
arra, hogy a végtisztességet mi is szeretnénk megadni az
Országgyűlés nevében, illetve a kormány nevében Nagy Imrének és
sorstársainak, valamennyi áldozatnak. Ezért tárgyalás zajlott le a
család, illetve az Igazságtétel Bizottság között itt az
Országházban, amelyen részt vett a miniszterelnök úr és én magam -
ezt megelőzően azonban az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán mi már
egyértelműen nyilatkoztunk szándékainkról és politikai
álláspontunkról az egész 56-os eseménysorozattal kapcsolatban,
illetve Nagy Imre és sorstársainak történelmi szerepéről.
Ez lehetővé tette azt, hogy ne csak magánemberként vegyünk részt
a gyászszertartáson, hanem hivatalos küldöttséggel fejezzük ki
részvétünket. Ezért a miniszterelnök úr vezetésével a
Minisztertanács több tagjának részvételével hivatalos küldöttség
helyez el koszorút Nagy Imre, illetve valamennyi áldozat
koporsójánál, és az én vezetésemmel, illetve a ház elnöke helyez el
koszorút és kísérete mellett több országgyűlési képviselő, többek
között a Somogy megyei képviselőcsoport vezetője, hiszen Nagy Imre
kaposvári születésű volt. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 2. folyt.
|
- A múltból a jelenbe, illetve a jövőbe: tegnap a Vadászteremben
egy ülés volt, ahol megkezdődött a kerekasztal-konferencia
megegyezése alapján a jövő kibontakozásának a keresése. Mit tud
erről mondani Elnök Úr?
- Erről azt tudom mondani, hogy az egy rendkívüli pillanat volt
az Országházban a tegnapi napon, hiszen ilyen tárgyalásra pártok és
különböző szervezetek között még nem volt példa a magyar
történelemben. Tehát nagyon fontos volt, hogy elindult egy
tárgyalássorozat, érdemi tárgyalások kezdődtek, a mai Magyarország
különböző pártjai, szervezetei és politikai csoportosulásai között
arról, hogy hogyan vigyük végbe az átmenetet a képviseleti
demokráciára: az átmenetet az egypártrendszerről a
többpártrendszerre. Hiszen annak már volt több variációja, hogy
hogyan tértek át a diktatúrából a demokráciára, de olyan még nem
volt, hogy egy szocialista országban áttértek volna
egypártrendszerről többpártrendszerre.
Tehát a tét egy szabad, demokratikus Magyarország megteremtése -
és itt a pártérdekek és személyi ambíciók fölé kell emelkedni, az
ország nehéz helyzetben van és többpártrendszerben is csak közös
akarattal lehet a nemzetet felemelni. És nem lehet darabjaiban,
pártonként - hanem együtt. Magyarország Európa része, Európának
szüksége van, nekünk szükségünk van Európára, Európának pedig
Magyarországra. Tehát itt mi demokráciát akarunk - jelző nélkül.
Ez tehát a tét, hogy létrehozzunk közös erővel egy európai
színvonalú, korszerű, szabad, demokratikus Magyarországot. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 3. folyt.
|
- Mit ért Elnök Úr a közös erő alatt? Koalíciót?
- Például azt. Ugye jelenleg a magyar Országgyűlésben egy párt
van jelen: a szocialista munkáspárt. A képviselőknek több mint 70
százaléka ehhez a párthoz tartozik, emellett van még a független
képviselők csoportja. Ez tehát egy sajátos, átmeneti helyzet. A
pártok jelentős része még kívül van a parlamenten, de már most az
Országgyűlésnek figyelembe kell venni az ő véleményüket,
álláspontjukat és igényeiket bizonyos kérdésben. Tehát arra
gondolok, hogy már most például nagyon fontos, sarkalatos
törvényeket együtt kellene kidolgozni, tehát már mostantól kezdve
együtt kellene művelni a demokráciára való áttérést. Ez is tehát
közös akaratot igényel ilyen kérdésekben.
Mikor legyenek az országgyűlési választások, és milyen
jellegűek? Csak szabad, demokratikus választásokra törekedhetünk -
ez kicsendült a szándéknyilatkozatokból - hogy ebben közös a
szándék. Milyen legyen a választások technikája? Ehhez kell persze
választójogi törvény, ehhez kell pártokról szóló törvény,
alkotmányjogi bíróság létrehozása, megválasztása, és ami nagyon
fontos, és új lesz a mi politikai konstrukciónkban: visszatérünk,
illetve újszerűen fogjuk fölépíteni a köztársasági elnöki
intézményt.
Mindehhez már most közös akaratra és törekvésre van szükség,
majdan aztán eljuthatunk egy olyan Országgyűlés létrehozásához,
amelyben már a pártok jelen vannak, és netán maga a kormány is
koalíciós jellegű lesz.
- A különbségekről is szó volt: Elnök Úr záró szavaiban
említette azt, hogy nézetkülönbségek fordultak elő. Nevezetesen mik?
(folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 4. folyt.
|
- Kapcsolódva az Ön első kérdéséhez: a múlthoz - a múlttal
kapcsolatban. De a Grósz Károly főtitkárnál voltak olyan elemek,
amelyek szerint a múltat nem lehet egy az egyben elvetni, tehát
mondjuk az elmúlt 40 esztendőt, vagy akár az elmúlt 30 esztendőt -
azokban születtek olyan értékek, amelyeket meg kell becsülni és át
kell menteni. A legkülönbözőbb területeken például, hogy már
korábban történtek nagyon komoly lépések a sztálini modelltól való
elszakadásra. Ezenkívül reform-mozgalom az nem született, hanem
68-ban kezdődött el, és így tovább -, tehát volt olyan
szándéknyilatkozat, amely mint hogyha az egész időszakot globálisan
úgy vetné el, mint amely a magyar nemzet fejlődésében egy olyan
időszak volt, amely inkább visszavetette, fékezte a nemzet
fejlődését. Tehát ez csak egy példa.
Ezen kívül nyilván lesznek és vannak - kicsendült ebből -
lesznek és vannak konkrét nézeteltérések és különbségek olyasmiben:
helyünk Európában, ezenkívül: a hatalomban való részesedés, a
hatalom megítélése, így tovább - erre gondolok.
- Szövetségi kérdések?
- Szövetségi kérdés is: a Varsói Szerződéshez való viszony. Én
ezeket teljesen természetesnek tartom, azt egy olyan rendkívüli
pillanatban, amikor - mint említettem - a különböző pártok,
szervezetek és politikai csoportosulások képviselői először ültek le
plenáris ülésre. Nem is lenne helyes ma már, mert nem felelne meg a
valóságnak, ha a magyarországi érdektagoltságot vesszük tekintetbe
egyetértésre: ez így nem is lesz...
- Elnök Úr elképzelhető-e egy semleges Magyarország, és a Varsói
Szerződésből való kilépés?
- Elképzelhető, tulajdonképpen mi effelé haladunk. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 5. folyt.
|
Itt azonban figyelembe kell venni az európai realitásokat, mert
nem szabad lenne egy elhamarkodott lépéssel megzavarni az európai
erőviszonyokat. Egyébként ezeket a megnyilatkozásainkat Keleten,
Nyugaton egyaránt árgus szemekkel figyelik, ugyanakkor nagyon
kedvező ehhez mégis a nemzetközi háttér, hiszen először komolyan a
Szovjetunióban merült föl a semlegesség kérdése, amely nagy
visszhangot keltett, de Nyugaton is taglalják ezt a kérdést. Tehát
nekünk körültekintően kell ezzel foglalkoznunk, de úgy gondolom,
hogy mi efelé haladunk, tehát egy szabad demokratikus Magyarország,
amely semleges jellegű.
Ez azonban nem történhet a Szovjetunió rovására, az Amerikai
Egyesült Államok vagy szomszédaink rovására, hanem úgy, hogy velük
együtt történjék, és ennek legyenek garanciái. Figyelembe kell venni
az ország geostratégiai helyzetét, de én mindig is rokonszenveztem
egy-két modellal, új megoldással.
- Én azt hiszem, hogy sok mindenki más aláírná ezt. Elnök úr,
egy helyütt visszafordították az idő kerekét: Kínában. Elképzelhető
ez a magyarországi helyzetet illetően?
- Mindig abból indultunk ki, hogy a reformok útja az nem lesz
zökkenőmentes, hogy itt visszaesések, hullámzások lehetségesek,
ezért minket olyan nagyon a kínai események nem leptek meg. Azonban
nagyon határozottan elutasítjuk az ilyen megoldásokat, tehát az
erőszak alkalmazását fegyvertelen tüntetőkkel szemben, fiatalokkal
szemben - ezt semmivel nem lehet igazolni. Ebben egyértelműen
elmarasztaljuk a kínai vezetést, bár ez Kína belső ügye végül is, de
ma már az emberi humanitárius kérdések nem ismernek országhatárt. Ez
tehát az egyik. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 6. folyt.
|
A másik része a dolognak, hogy ami az utóbbi időben Grúziában
történt, aztán most Üzbegisztánban, majd Kínában - ez bizonyos
félelmet váltott ki Magyarországon. Itt tehát az erőszak
alkalmazásának a kérdése merül föl, amitől az emberek eleve félnek.
Ezen kívül a reformfolyamatokra ez kedvezőtlen hatással lehet. Tehát
van egy ilyen aggodalom. Na most úgy gondoljuk mi, hogy ezt nekünk
körültekintően kell mérlegelni, úgy, hogy ebből Magyarországra nézve
levonjuk a megfelelő tanulságot.
Olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy Magyarországon garanciák
legyenek arra, hogy eredményesen továbbfolyjék a reformfolyamat és,
hogy bizonyos csoportok vagy erők, amelyek erre hajlandóságot
mutatnának, ne rendelkezzenek olyan eszközökkel, hogy
megtorpedózhassák a reformfolyamatot.
Tehát Magyarországon mi éppen ellenkezőleg, azon fáradozunk hogy
a parlamenti demokráciát megteremtsük. Ez óriási garancia lehet a
reformfolyamatok szempontjából, hogy erős kormányunk legyen ebben a
szellemben, amely ugyancsak garancia, hogy a pártok között
megállapodás, vagy legalábbis nagyon fontos kérdésekben közös nevező
alakuljon ki - ezek mind olyan fontos garanciák. Nem beszélve arról,
hogy mi - amint figyelik: nemcsak Kelettel, hanem Nyugattal is
fejlesztjük a kapcsolatainkat, tehát azt várjuk - és ebben
szeretnénk hogy ha a Nyugat határozottabb lenne - hogy támogassanak
minket gazdaságilag.
Tehát nem segélyre van nekünk szükségünk. Hanem nekünk most,
ebben az időszakban olyan gazdasági együttműködésre, amely segít
bennünket, hogy ebből a válságból kivezessük az országot. Mert
mindenki tudja, hogy az emberek számára a gazdaság és a gazdasági
tényezők milyen fontosak. Tehát ezek azok a garanciák, meg tényezők,
amelyeken munkálkodunk, hogy Magyarországon egy ilyen fordulat ne
következhessen be, egy ilyen földcsúszamlás, ami Kínában volt.
Illetve nagyon odafigyeltünk arra is, ami Lengyelországban történt.
(folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 7. folyt.
|
- A lengyel példára valószínűleg lesz egy magyarországi
visszhang is? Tanul Magyarország ebből valamit?
- Feltétlenül, de a magyarokat lengyeleket történelmi rokonszenv
fűzi össze, és eddig is nagyon sokrétűen igyekeztünk egymás
tapasztalait hasznosítani. Most is elemezzük, hogy mi történt
Lengyelországban, mert meg kell mondanom, hogy sok a hasonlóság, de
még több a különbség. Mint ahogy nincs két egyforma ember, nincs két
egyforma ország sem, Magyarországon ma minden markáns politikus vagy
személyiség, akiket ismernek és tisztelnek az országban: lényegében
a munkáspártban vannak. Tehát nincs olyan ellenzéki erő, mint
például Walesa vagy a lengyel Szolidaritás. Ez följogosít minket
arra, hogy a nemzet érdekében meg kell változtatni a párt
törvényeit, hogy ott a reformpárt érvényesüljön minden tekintetben -
akkor ez hatalmas húzóerő lehet a nemzeti összefogás irányában.
Ez azt jelentené, hogy a következő országgyűlési választásokon
változatlanul képes lenne a munkáspárt legerősebbként kikerülni a
küzdelemből, ami most ebben a történelmi szakaszban a többi
politikai csoportosulásnak is hasznára válik. Hát persze azoknak,
akik a nemzet érdekében, az ország érdekében akarnak munkálkodni,
tehát, hogy felemeljük Magyarországot a magasabb európai
színvonalra. Akik azonban (...) persze nem lenne jó. Tehát nem azt
mondom, hogy ilyen arányban, mint ahogy most a parlamentet (...) egy
nép, egy ország (...)
- Elnök úr, ez a parlament képviseli a nép akaratát?
- Alapvetően igen, azonban itt nagyon korszerű törvényeket
fogadott el ez az Országgyűlés és az az alapvető törekvésünk, hogy a
törvényhozással a reformfolyamatot, a nemzeti megújúlást segítsük
elő. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 8. folyt.
|
Kérem szépen ilyen törvény például, mint az egyesülési és
gyülekezési törvény Európában a legkorszerűbbek közé tartozik.
Megalkottuk a társasági törvényt, ami lehetővé teszi a
tulajdonviszonyoknak a rugalmas kezelését. Napirenden van az új
választójogi törvény, az alkotmányozás tovább folyik. Tehát annak
ellenére, hogy összetételében bár nem minden tekintetben felel meg
egyrészt az ország érdektagoltságának - azt nem tükrözi eléggé - és
a kor követelményeinek - ez a parlament képes egy nagyon jó szakmai
háttérrel betölteni a hivatását és a (...) érdekében munkálkodni,
azonban átmeneti helyzetben vagyunk, tehát az Ön kérdése jogos. Majd
eldől, hogy korábbra hozzuk-e az országgyűlési választásokat, vagy
sem, de a lényeg az, hogy szabad demokratikus választásokon, egy
éven belül itt új Országgyűlés lesz - amely már természetesen jobban
fogja képviselni és megtestesíteni a népfelséget a nemzeti
szuverenitást összetételében is.
- Erre az ellenérv valószínűleg az lenne, hogy a kommunista párt
maga az MSZMP, maga nem egy párt tulajdonképpen, hanem két párt vagy
talán több. És a másik pedig az, hogy a harmadik helyen helyet
foglalókról az ellenzék azt mondja, hogy ők tulajdonképpen
beszervezettek - és nem egy harmadik oldal. Mi erről a véleménye
erről, Elnök Úr?
- Az igaz, hogy ez a Magyar Szocialista Munkáspárt nem
kommunista párt, hanem ez egy egyesült munkáspárt, sőt mostmár a
nevének nem felel meg az összetétele: tulajdonképpen ez egy ilyen
néppárt jellegű, csak most ez a néppárt kategória eléggé ki van
sajátítva, ugyanis a Parasztpárt is Néppárt lett, aztán van nálunk
egy Függetlenségi Kereszténydemokrata Néppárt, és így tovább, dehát
ez igaz, hogy ez egyesült párt. (folyt.)
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös Mátyás nyilatkozata - 9. folyt.
|
Na most, az igaz, hogy történelmileg az egyesülés nem volt
igazán korrekt, és nem volt igazán olyan, ami tükrözné - mai
összetételében is - hogy ez volt kommunista és volt szociáldemokrata
pártból tevődött össze. Ezen azonban a történelem már túllépett,
mert többről van szó: össznemzeti jellege van ennek a pártnak.
Ami a harmadik erőt illeti: azt igazságtalanul ítélik meg, hogy
ezek beszervezett pártonkívüliek lennének, ha Önök hallanák őket,
hogy hogyan nyilatkoznak - én többször részt vettem az ülésükön és
ismerem őket személyesen is. Tudnék mondani példákat - csak ugye
nekem nem illik kategórizálni az Országgyűlés képviselőit - tehát ők
szuverén módra képviselnek bizonyos álláspontokat és nézeteket, sőt
hozzáteszem, hogy áttételesen az Országgyűlés munkájában már
közreműködnek az alternatív szervezetek is. Vagy képviselőkön
keresztül, vagy pedig már nem kis számban vannak olyan képviselők,
akik elfogadják az ő platformjukat és munkájukban képviselik is ezt.
Ez tehát egy átmeneti állapot minden tekintetben Magyarországon.
Nagy a felelősség rajtunk, és szeretnénk ha a nemzetközi támogatás
erőteljesebb lenne, mert itt egy európai jelenségről van szó,
olyanról, amely a XX. század végén rendkívül érdekes, fontos, és
átívelhet a XXI. századba. +++
1989. június 14., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"A másik kérdésem az, hogy ha a magyar nép, mint 56-ban arra nem kerül sor, hogy a katonaságot bevessék a nép ellen, mert irtózatos elgondolni, nagyon csúnya dolog lenne, ha kilépne ebből a szocialista táborból, akkor a magyar népnek jobb-e lenne, mint amiben most vagyunk. Azt, hogy az oroszoknak az elnyomását viseljük-e tovább, vagy pediglen keljünk föl ellenük. Köszönöm szépen. Mert különben lehet, hogy már holnap jönnek, tudja, hogy kik?, mert ezt a számot jegyzik és jegyezték, nem tudom én nagyon régóta hallgatom a SZER-t. ! ... /ELŐZŐ GYEREKHANG/ ... és elvisznek mindent amit csak találnak; minket meg csak dolgoztatnak, de pénzt meg nem adnak érte. Szeretnék kérdezni valamit. És mégpedig azt, hogy hogyan mehetnénk ki családostól Nyugatnémetországba?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|