|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 14., szerda - Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának megítélése szerint a tanácsi intézmények működési feltételeiben fokozottabban érezhetők azok a költségvetési korlátozások és gazdasági restrikciók, amelyek az egész társadalomban jelen vannak. Egyes tanácsi intézmények működése az elviselhetőség határához érkezett, nagyok a feszültségek, s ahol a statisztika kedvezőbb képet mutat, - például az óvódáknál és az iskoláknál - ott sem a fejlesztés eredményeként, hanem a népesség csökkenése miatt tetszetősebbek a számok. Egyebek között ezt állapította meg szerdai ülésén a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, áttekintve a Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést.
A képviselők együttesen tárgyaltak a Közlekedési, Hírközlési és
Építésügyi, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
Minisztérium, továbbá a Pénzügyminisztérium elmúlt évi
költségvetésének végrehajtásáról, a tanácsok tavalyi
gazdálkodásáról, illetve a terület- és településfejlesztés
feladatainak teljesítéséről. Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes
szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy a nagyobb bevételek és
kiadások mellett a hiány a tervezett közelében maradt. 1988
gazdaságilag nem tekinthető sikeres évnek, mivel a
jövedelemtermelő-képesség nem gyorsult fel, s a szerkezetváltásban
sem sikerült előbbre lépni. A jellemző sajátosságok közé sorolta,
hogy nem sikerült az előirányzott támogatásokat csökkenteni, nőttek
a társadalombiztosítási kiadások. A tanácsok gazdálkodását érintve
rámutatott: a pénzügyi egyensúly érdekében a belső fogyasztás
visszafogására kényszerültek. E területet is érintette az 1988
elején bevezetett adó- és árreform, amely összességében a pénzügyi
lehetőségek mérséklődését eredményezte. Emlékeztetett arra, hogy
elsődleges célként a tanácsok a meglévő intézmények működtetésére,
fenntartásukra helyezték a hangsúlyt, ám ezt csak részlegesen tudták
végrehajtani. A lemaradás különösen a fenntartási feladatoknál
érzékelhető. A pénzügyminiszter-helyettes annak a véleményének adott
hangot, hogy a tanácsi feladatok ellátásában reálértékvesztés
következett be. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 15:21
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Laczkó László belügyminiszter-helyettes a településfejlesztés új
tendenciáiról szólt, hangoztatva, hogy az Alföld egyes területein a
népességcsökkenés egyértelműen megállt, s ugyancsak az országnak
ezen a tájegységén új települések, falvak jöttek létre. Az
elkövetkező években 30-40 új falu kialakulásával lehet számolni.
Véleménye szerint a területi elmaradottság fogalmát újra kell
definiálni, s ehhez a tudományos akadémiától kérnek szakvéleményt. A
belügyminiszter-helyettes a térségek fejlesztésében első helyre
tette az infrastruktúrát, a tanácsi gazdálkodással kapcsolatban
pedig olyan rendszert tart szükségesnek, amely áttekinthető és
megérthető az állampolgárok számára.
A bizottság álláspontja szerint az ország környezeti állapota az
elmúlt évben nem javult. A vidék fejlődésének alapkérdéseként
jelölték meg az infrastruktúra fejlesztését. A vitában felszólalók
ezzel kapcsolatban rámutattak: vidéken az infrastruktúra-beruházások
gyakorlatilag önerőből valósulnak meg, a közműolló nyílásának
mérséklésére csak akkor adódhat lehetőség, ha a szennyvíztisztító mű
és a fővezetékek állami célcsoportos beruházásban készülnek. Ha a
költségvetés és a kormányzat erre nem tud vállalkozni, a kérdés nem
fog megoldódni. Rámutattak az egyenrangú településfejlesztési
politika fontosságára, s szükségesnek tartották, hogy az
Országgyűlés 1985-ben született, a településfejlesztéssel
kapcsolatos koncepcióját plenáris ülésen vizsgálják felül. A kormány
és a bizottság értékelése között e kérdésben lényeges különbségek
mutatkoznak. A bizottság ezért javasolja, hogy a
településfejlesztésről szóló határozatot a jövő év első felében
tárgyalja meg a parlament, illetve számoltassa be a kormányt a
program végrehajtásáról.
A bizottsági ülésen Kovács Árpád, a Közlekedési, Hírközlési és
Építésügyi Minisztérium illetékese bejelentette, hogy a bizottság
felkérésére a minisztérium egy hónapon belül beszámol a Ferihegyi
térség környezetvédelmi helyzetének időszerű kérdéseiről. Rakonczay
Zoltán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes egy
kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Barcs-Djurdjevaci vízlépcső
építésében a magyar édekeltség mindössze öt százalékos, ezt ,,el
kell tudni viselni,,. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 15:25
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Az államháztartási reform koncepciójához fűzött kiegészítésében
Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes egyebek közt hangsúlyozta: a
mai körülmények között nem alkalmazható tovább az eddigi
gazdálkodási rendszer. A legfontosabb elképzelések között szerepel
az állam jövedelem-újraelosztó szerepének mérséklése, amelynek
együtt kell járnia az adómérték csökkentésével, illetőleg a
különadók megszüntetésével. Ugyancsak szükség lesz a költségvetés
szanálására. Végérvényesen tisztázni kell, hogy a jelenlegi
államadósságból mely tételek térülhetnek meg, s melyeket kell
leírni. A tanácsi gazdálkodás megújításáról szólva a
pénzügyminiszter-helyettes kiemelte: a helyi tanácsokat kell a
reform hordozóinak tekinteni, s meg kell teremteni számukra az
önálló gazdálkodás feltételeit. Olyan szabályozókat szükséges
kidolgozni, amelyek ösztönzik a helyi önkormányzatokat bevételi
lehetőségeik kiaknázására és a vállalkozásra. A szabályozásra három
módozatot ajánlanak. Az ,,önkormányzati modellben,, a helyi
önkormányzatok saját belátásuk, ám ellenőrzött szakmai kritériumok
alapján látnák el oktatási és egészségügyi feladataikat. A
finanszírozást részben saját bevételeikből, részben a fejkvóta
alapján megállapított állami támogatásból oldanák meg. Az
,,intézményi modell,, lényege: az Országgyűlésnek kell döntenie,
hogy mekkora összegű támogatást ad a legalapvetőbb lakossági
szolgáltatásokra (egészségügy, oktatás stb.). E támogatásnak
semlegesnek kell lennie, azaz ugyanolyan mértékű normatív támogatás
illeti meg az egyházi és egyéb intézményeket, mint a tanácsiakat. A
,,vegyes modell,, az előbbi kettő kombinációja lenne.
Balogh László (Pest m., 29. vk.) hozzászólásában a
piacgazdaságot figyelembe vevő, konzisztens tanácsi gazdálkodási
reformkoncepció kidolgozását sürgette. Kifejtette, hogy a közreadott
előterjesztésben a megújítás legfőbb elemei végiggondoltak,
ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány pontatlanságra. Közöttük
megemlítette a forráshiányos település és az elmaradt település
fogalmának keverését. A szabályozási modellekkkel kapcsolatosan
figyelmeztetett arra, hogy az ,,intézményi modell,, visszatérést
jelentene a centrális gazdálkodáshoz. Hangsúlyozta, hogy a modellek
kialakításakor az önkormányzati függetlenség megteremtéséből kell
kiindulni. Ugyancsak kiemelte annak fontosságát, hogy az alapellátás
a helyi önkormányzatok kezébe kerüljön. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 19:33
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (4. rész)
|
Laczkó László belügyminiszter-helyettes arról tájékoztatta a
képviselőket, hogy megalakult a Tanácsi Önkormányzatok Országos
Szövetsége, amelynek vezetését a következő hetekben véglegesítik.
Fontosnak minősítette, hogy az önkormányzati szövetség megfelelő
önállóságot kapjon. Ezt követően a bizottság úgy döntött, hogy
Balogh László vezetésével háromtagú munkacsoportot alakít a téma
folyamatos figyelemmel kísérésére. Ezenkívül felkérte Balogh
Lászlót, hogy a parlament plenáris ülésén tolmácsolja a bizottság
véleményét a tanácsi gazdálkodás reformkoncepciójáról.
Az utolsó napirendi pont, az Alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslat megvitatására már csupán öten maradtak a
bizottságból. Dr. Csalótzky György, az Igazságügyi Minisztérium
főosztályvezetője a javaslat főbb pontjait ismertetve kitért arra,
hogy az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalt
képviselő társadalmi szervezetek politikai tárgyalásai módosíthatják
az alkotmányozással kapcsolatos törvényjavaslatok sorsát és
tartalmát.
A vitában Berdár Béla feltette a kérdést: nem túl sok-e az a
változtatás, amit a Parlament a mostani alkotmányozási folyamatban
eszközöl? Azon véleményének adott hangot, hogy a parlamenti
képviselők mandátuma öt, a köztársasági elnök megbizatása hat évre
szóljon. dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) a választások
időrendjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az országgyűlési
képviselői és a köztársaság elnöki választásoknak meg kell előzniük
a helyhatósági választásokat. A képviselő szerint az új
önkormányzati törvény elfogadása előtt nincs lehetőség a helyi
politikai programok és platformok kidolgozására. Sasvári József
(Komárom m., 8. vk.) kifejtette: mivel a jelenlegi körülmények
között könnyen politikai patthelyzet alakulhat ki, a leghamarabb a
köztársasági elnököt indokolt megválasztani. A vitában sok szó esett
a képviselők jövőbeni státusáról. Tekintettel arra, hogy a
törvényjavaslat szerint az Országgyűlés évenként legalább két
ülésszakot tart - minden év február 1-jétől június 15-ig, illetve
szeptember 1-jétől december 15-ig -, a zsúfolt program miatt sokan
úgy vélték, hogy elkerülhetetlen a hivatásos képviselői intézmény
bevezetése. Ezt a véleményt erősítette meg Csalótzky György is
vitaösszefoglalójában. A választásokról szólva a Igazságügyi
Minisztérium képviselője úgy vélekedett, hogy ezek szabályait az
MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az egyéb társadalmi szervezetek
magas szintű megbeszélésein határozzák majd meg. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 19:36
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (5. rész)
|
Ugyanakkor úgy vélte, hogy a választásokat egy éven belül
mindenképpen ki kellene írni. (MTI)
1989. június 14., szerda 19:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"A másik kérdésem az, hogy ha a magyar nép, mint 56-ban arra nem kerül sor, hogy a katonaságot bevessék a nép ellen, mert irtózatos elgondolni, nagyon csúnya dolog lenne, ha kilépne ebből a szocialista táborból, akkor a magyar népnek jobb-e lenne, mint amiben most vagyunk. Azt, hogy az oroszoknak az elnyomását viseljük-e tovább, vagy pediglen keljünk föl ellenük. Köszönöm szépen. Mert különben lehet, hogy már holnap jönnek, tudja, hogy kik?, mert ezt a számot jegyzik és jegyezték, nem tudom én nagyon régóta hallgatom a SZER-t. ! ... /ELŐZŐ GYEREKHANG/ ... és elvisznek mindent amit csak találnak; minket meg csak dolgoztatnak, de pénzt meg nem adnak érte. Szeretnék kérdezni valamit. És mégpedig azt, hogy hogyan mehetnénk ki családostól Nyugatnémetországba?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|