|
|
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Laczkó László belügyminiszter-helyettes a településfejlesztés új tendenciáiról szólt, hangoztatva, hogy az Alföld egyes területein a népességcsökkenés egyértelműen megállt, s ugyancsak az országnak ezen a tájegységén új települések, falvak jöttek létre. Az elkövetkező években 30-40 új falu kialakulásával lehet számolni. Véleménye szerint a területi elmaradottság fogalmát újra kell definiálni, s ehhez a tudományos akadémiától kérnek szakvéleményt. A belügyminiszter-helyettes a térségek fejlesztésében első helyre tette az infrastruktúrát, a tanácsi gazdálkodással kapcsolatban pedig olyan rendszert tart szükségesnek, amely áttekinthető és megérthető az állampolgárok számára. A bizottság álláspontja szerint az ország környezeti állapota az elmúlt évben nem javult. A vidék fejlődésének alapkérdéseként jelölték meg az infrastruktúra fejlesztését. A vitában felszólalók ezzel kapcsolatban rámutattak: vidéken az infrastruktúra-beruházások gyakorlatilag önerőből valósulnak meg, a közműolló nyílásának mérséklésére csak akkor adódhat lehetőség, ha a szennyvíztisztító mű és a fővezetékek állami célcsoportos beruházásban készülnek. Ha a költségvetés és a kormányzat erre nem tud vállalkozni, a kérdés nem fog megoldódni. Rámutattak az egyenrangú településfejlesztési politika fontosságára, s szükségesnek tartották, hogy az Országgyűlés 1985-ben született, a településfejlesztéssel kapcsolatos koncepcióját plenáris ülésen vizsgálják felül. A kormány és a bizottság értékelése között e kérdésben lényeges különbségek mutatkoznak. A bizottság ezért javasolja, hogy a településfejlesztésről szóló határozatot a jövő év első felében tárgyalja meg a parlament, illetve számoltassa be a kormányt a program végrehajtásáról. A bizottsági ülésen Kovács Árpád, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium illetékese bejelentette, hogy a bizottság felkérésére a minisztérium egy hónapon belül beszámol a Ferihegyi térség környezetvédelmi helyzetének időszerű kérdéseiről. Rakonczay Zoltán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Barcs-Djurdjevaci vízlépcső építésében a magyar édekeltség mindössze öt százalékos, ezt ,,el kell tudni viselni,,. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"A másik kérdésem az, hogy ha a magyar nép, mint 56-ban arra nem kerül sor, hogy a katonaságot bevessék a nép ellen, mert irtózatos elgondolni, nagyon csúnya dolog lenne, ha kilépne ebből a szocialista táborból, akkor a magyar népnek jobb-e lenne, mint amiben most vagyunk. Azt, hogy az oroszoknak az elnyomását viseljük-e tovább, vagy pediglen keljünk föl ellenük. Köszönöm szépen. Mert különben lehet, hogy már holnap jönnek, tudja, hogy kik?, mert ezt a számot jegyzik és jegyezték, nem tudom én nagyon régóta hallgatom a SZER-t. ! ... /ELŐZŐ GYEREKHANG/ ... és elvisznek mindent amit csak találnak; minket meg csak dolgoztatnak, de pénzt meg nem adnak érte. Szeretnék kérdezni valamit. És mégpedig azt, hogy hogyan mehetnénk ki családostól Nyugatnémetországba?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|