|
|
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 14., szerda - Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának megítélése szerint a tanácsi intézmények működési feltételeiben fokozottabban érezhetők azok a költségvetési korlátozások és gazdasági restrikciók, amelyek az egész társadalomban jelen vannak. Egyes tanácsi intézmények működése az elviselhetőség határához érkezett, nagyok a feszültségek, s ahol a statisztika kedvezőbb képet mutat, - például az óvódáknál és az iskoláknál - ott sem a fejlesztés eredményeként, hanem a népesség csökkenése miatt tetszetősebbek a számok. Egyebek között ezt állapította meg szerdai ülésén a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, áttekintve a Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést.
A képviselők együttesen tárgyaltak a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, továbbá a Pénzügyminisztérium elmúlt évi költségvetésének végrehajtásáról, a tanácsok tavalyi gazdálkodásáról, illetve a terület- és településfejlesztés feladatainak teljesítéséről. Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy a nagyobb bevételek és kiadások mellett a hiány a tervezett közelében maradt. 1988 gazdaságilag nem tekinthető sikeres évnek, mivel a jövedelemtermelő-képesség nem gyorsult fel, s a szerkezetváltásban sem sikerült előbbre lépni. A jellemző sajátosságok közé sorolta, hogy nem sikerült az előirányzott támogatásokat csökkenteni, nőttek a társadalombiztosítási kiadások. A tanácsok gazdálkodását érintve rámutatott: a pénzügyi egyensúly érdekében a belső fogyasztás visszafogására kényszerültek. E területet is érintette az 1988 elején bevezetett adó- és árreform, amely összességében a pénzügyi lehetőségek mérséklődését eredményezte. Emlékeztetett arra, hogy elsődleges célként a tanácsok a meglévő intézmények működtetésére, fenntartásukra helyezték a hangsúlyt, ám ezt csak részlegesen tudták végrehajtani. A lemaradás különösen a fenntartási feladatoknál érzékelhető. A pénzügyminiszter-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy a tanácsi feladatok ellátásában reálértékvesztés következett be. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 15:21
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Laczkó László belügyminiszter-helyettes a településfejlesztés új tendenciáiról szólt, hangoztatva, hogy az Alföld egyes területein a népességcsökkenés egyértelműen megállt, s ugyancsak az országnak ezen a tájegységén új települések, falvak jöttek létre. Az elkövetkező években 30-40 új falu kialakulásával lehet számolni. Véleménye szerint a területi elmaradottság fogalmát újra kell definiálni, s ehhez a tudományos akadémiától kérnek szakvéleményt. A belügyminiszter-helyettes a térségek fejlesztésében első helyre tette az infrastruktúrát, a tanácsi gazdálkodással kapcsolatban pedig olyan rendszert tart szükségesnek, amely áttekinthető és megérthető az állampolgárok számára. A bizottság álláspontja szerint az ország környezeti állapota az elmúlt évben nem javult. A vidék fejlődésének alapkérdéseként jelölték meg az infrastruktúra fejlesztését. A vitában felszólalók ezzel kapcsolatban rámutattak: vidéken az infrastruktúra-beruházások gyakorlatilag önerőből valósulnak meg, a közműolló nyílásának mérséklésére csak akkor adódhat lehetőség, ha a szennyvíztisztító mű és a fővezetékek állami célcsoportos beruházásban készülnek. Ha a költségvetés és a kormányzat erre nem tud vállalkozni, a kérdés nem fog megoldódni. Rámutattak az egyenrangú településfejlesztési politika fontosságára, s szükségesnek tartották, hogy az Országgyűlés 1985-ben született, a településfejlesztéssel kapcsolatos koncepcióját plenáris ülésen vizsgálják felül. A kormány és a bizottság értékelése között e kérdésben lényeges különbségek mutatkoznak. A bizottság ezért javasolja, hogy a településfejlesztésről szóló határozatot a jövő év első felében tárgyalja meg a parlament, illetve számoltassa be a kormányt a program végrehajtásáról. A bizottsági ülésen Kovács Árpád, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium illetékese bejelentette, hogy a bizottság felkérésére a minisztérium egy hónapon belül beszámol a Ferihegyi térség környezetvédelmi helyzetének időszerű kérdéseiről. Rakonczay Zoltán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Barcs-Djurdjevaci vízlépcső építésében a magyar édekeltség mindössze öt százalékos, ezt ,,el kell tudni viselni,,. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 15:25
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Az államháztartási reform koncepciójához fűzött kiegészítésében Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes egyebek közt hangsúlyozta: a mai körülmények között nem alkalmazható tovább az eddigi gazdálkodási rendszer. A legfontosabb elképzelések között szerepel az állam jövedelem-újraelosztó szerepének mérséklése, amelynek együtt kell járnia az adómérték csökkentésével, illetőleg a különadók megszüntetésével. Ugyancsak szükség lesz a költségvetés szanálására. Végérvényesen tisztázni kell, hogy a jelenlegi államadósságból mely tételek térülhetnek meg, s melyeket kell leírni. A tanácsi gazdálkodás megújításáról szólva a pénzügyminiszter-helyettes kiemelte: a helyi tanácsokat kell a reform hordozóinak tekinteni, s meg kell teremteni számukra az önálló gazdálkodás feltételeit. Olyan szabályozókat szükséges kidolgozni, amelyek ösztönzik a helyi önkormányzatokat bevételi lehetőségeik kiaknázására és a vállalkozásra. A szabályozásra három módozatot ajánlanak. Az ,,önkormányzati modellben,, a helyi önkormányzatok saját belátásuk, ám ellenőrzött szakmai kritériumok alapján látnák el oktatási és egészségügyi feladataikat. A finanszírozást részben saját bevételeikből, részben a fejkvóta alapján megállapított állami támogatásból oldanák meg. Az ,,intézményi modell,, lényege: az Országgyűlésnek kell döntenie, hogy mekkora összegű támogatást ad a legalapvetőbb lakossági szolgáltatásokra (egészségügy, oktatás stb.). E támogatásnak semlegesnek kell lennie, azaz ugyanolyan mértékű normatív támogatás illeti meg az egyházi és egyéb intézményeket, mint a tanácsiakat. A ,,vegyes modell,, az előbbi kettő kombinációja lenne. Balogh László (Pest m., 29. vk.) hozzászólásában a piacgazdaságot figyelembe vevő, konzisztens tanácsi gazdálkodási reformkoncepció kidolgozását sürgette. Kifejtette, hogy a közreadott előterjesztésben a megújítás legfőbb elemei végiggondoltak, ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány pontatlanságra. Közöttük megemlítette a forráshiányos település és az elmaradt település fogalmának keverését. A szabályozási modellekkkel kapcsolatosan figyelmeztetett arra, hogy az ,,intézményi modell,, visszatérést jelentene a centrális gazdálkodáshoz. Hangsúlyozta, hogy a modellek kialakításakor az önkormányzati függetlenség megteremtéséből kell kiindulni. Ugyancsak kiemelte annak fontosságát, hogy az alapellátás a helyi önkormányzatok kezébe kerüljön. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 19:33
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (4. rész)
|
Laczkó László belügyminiszter-helyettes arról tájékoztatta a képviselőket, hogy megalakult a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége, amelynek vezetését a következő hetekben véglegesítik. Fontosnak minősítette, hogy az önkormányzati szövetség megfelelő önállóságot kapjon. Ezt követően a bizottság úgy döntött, hogy Balogh László vezetésével háromtagú munkacsoportot alakít a téma folyamatos figyelemmel kísérésére. Ezenkívül felkérte Balogh Lászlót, hogy a parlament plenáris ülésén tolmácsolja a bizottság véleményét a tanácsi gazdálkodás reformkoncepciójáról. Az utolsó napirendi pont, az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatására már csupán öten maradtak a bizottságból. Dr. Csalótzky György, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a javaslat főbb pontjait ismertetve kitért arra, hogy az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalt képviselő társadalmi szervezetek politikai tárgyalásai módosíthatják az alkotmányozással kapcsolatos törvényjavaslatok sorsát és tartalmát. A vitában Berdár Béla feltette a kérdést: nem túl sok-e az a változtatás, amit a Parlament a mostani alkotmányozási folyamatban eszközöl? Azon véleményének adott hangot, hogy a parlamenti képviselők mandátuma öt, a köztársasági elnök megbizatása hat évre szóljon. dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) a választások időrendjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az országgyűlési képviselői és a köztársaság elnöki választásoknak meg kell előzniük a helyhatósági választásokat. A képviselő szerint az új önkormányzati törvény elfogadása előtt nincs lehetőség a helyi politikai programok és platformok kidolgozására. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) kifejtette: mivel a jelenlegi körülmények között könnyen politikai patthelyzet alakulhat ki, a leghamarabb a köztársasági elnököt indokolt megválasztani. A vitában sok szó esett a képviselők jövőbeni státusáról. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szerint az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart - minden év február 1-jétől június 15-ig, illetve szeptember 1-jétől december 15-ig -, a zsúfolt program miatt sokan úgy vélték, hogy elkerülhetetlen a hivatásos képviselői intézmény bevezetése. Ezt a véleményt erősítette meg Csalótzky György is vitaösszefoglalójában. A választásokról szólva a Igazságügyi Minisztérium képviselője úgy vélekedett, hogy ezek szabályait az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az egyéb társadalmi szervezetek magas szintű megbeszélésein határozzák majd meg. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 19:36
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (5. rész)
|
Ugyanakkor úgy vélte, hogy a választásokat egy éven belül mindenképpen ki kellene írni. (MTI)
1989. június 14., szerda 19:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"A másik kérdésem az, hogy ha a magyar nép, mint 56-ban arra nem kerül sor, hogy a katonaságot bevessék a nép ellen, mert irtózatos elgondolni, nagyon csúnya dolog lenne, ha kilépne ebből a szocialista táborból, akkor a magyar népnek jobb-e lenne, mint amiben most vagyunk. Azt, hogy az oroszoknak az elnyomását viseljük-e tovább, vagy pediglen keljünk föl ellenük. Köszönöm szépen. Mert különben lehet, hogy már holnap jönnek, tudja, hogy kik?, mert ezt a számot jegyzik és jegyezték, nem tudom én nagyon régóta hallgatom a SZER-t. ! ... /ELŐZŐ GYEREKHANG/ ... és elvisznek mindent amit csak találnak; minket meg csak dolgoztatnak, de pénzt meg nem adnak érte. Szeretnék kérdezni valamit. És mégpedig azt, hogy hogyan mehetnénk ki családostól Nyugatnémetországba?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|