|
|
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 14., szerda - Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának megítélése szerint a tanácsi intézmények működési feltételeiben fokozottabban érezhetők azok a költségvetési korlátozások és gazdasági restrikciók, amelyek az egész társadalomban jelen vannak. Egyes tanácsi intézmények működése az elviselhetőség határához érkezett, nagyok a feszültségek, s ahol a statisztika kedvezőbb képet mutat, - például az óvódáknál és az iskoláknál - ott sem a fejlesztés eredményeként, hanem a népesség csökkenése miatt tetszetősebbek a számok. Egyebek között ezt állapította meg szerdai ülésén a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, áttekintve a Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést.
A képviselők együttesen tárgyaltak a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, továbbá a Pénzügyminisztérium elmúlt évi költségvetésének végrehajtásáról, a tanácsok tavalyi gazdálkodásáról, illetve a terület- és településfejlesztés feladatainak teljesítéséről. Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy a nagyobb bevételek és kiadások mellett a hiány a tervezett közelében maradt. 1988 gazdaságilag nem tekinthető sikeres évnek, mivel a jövedelemtermelő-képesség nem gyorsult fel, s a szerkezetváltásban sem sikerült előbbre lépni. A jellemző sajátosságok közé sorolta, hogy nem sikerült az előirányzott támogatásokat csökkenteni, nőttek a társadalombiztosítási kiadások. A tanácsok gazdálkodását érintve rámutatott: a pénzügyi egyensúly érdekében a belső fogyasztás visszafogására kényszerültek. E területet is érintette az 1988 elején bevezetett adó- és árreform, amely összességében a pénzügyi lehetőségek mérséklődését eredményezte. Emlékeztetett arra, hogy elsődleges célként a tanácsok a meglévő intézmények működtetésére, fenntartásukra helyezték a hangsúlyt, ám ezt csak részlegesen tudták végrehajtani. A lemaradás különösen a fenntartási feladatoknál érzékelhető. A pénzügyminiszter-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy a tanácsi feladatok ellátásában reálértékvesztés következett be. (folyt. köv.)
1989. június 14., szerda 15:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"A másik kérdésem az, hogy ha a magyar nép, mint 56-ban arra nem kerül sor, hogy a katonaságot bevessék a nép ellen, mert irtózatos elgondolni, nagyon csúnya dolog lenne, ha kilépne ebből a szocialista táborból, akkor a magyar népnek jobb-e lenne, mint amiben most vagyunk. Azt, hogy az oroszoknak az elnyomását viseljük-e tovább, vagy pediglen keljünk föl ellenük. Köszönöm szépen. Mert különben lehet, hogy már holnap jönnek, tudja, hogy kik?, mert ezt a számot jegyzik és jegyezték, nem tudom én nagyon régóta hallgatom a SZER-t. ! ... /ELŐZŐ GYEREKHANG/ ... és elvisznek mindent amit csak találnak; minket meg csak dolgoztatnak, de pénzt meg nem adnak érte. Szeretnék kérdezni valamit. És mégpedig azt, hogy hogyan mehetnénk ki családostól Nyugatnémetországba?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|