Rendszerváltás és az MTI

	Az országgyülés honvédelmi, valamint ifjúsági és sportbizottságának együttes ülése (1. rész)
1989. június 14., szerda - Együttes ülést tartott szerdán a Parlamentben az országgyűlés honvédelmi, valamint ifjúsági és sportbizottsága. A téma a honvédelmi törvény módosítása volt. Az ifjúsági és sportbizottság kérte, hogy e témában együttes ülést tartsanak a honvédelmi bizottsággal. A törvénymódosítást néhány további módosító javaslattal, illetve - a törvényelőkészítők és a törvényhozók figyelmét felkeltendő - több ajánlással támogatták a bizottságok jelenlévő tagjai. A honvédelmi törvény módosításának szükségességéről, főbb elveiről és vitatott tételeiről - a haderőreformmal és a hadsereg jelenlegi helyzetével is összefüggésben - Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta a képviselőket. Bevezetőben szólt a nemzetközi katonapolitikai helyzet kedvező irányú változásairól, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar kormány gyorsabb ütemben folytassa a haderőreform korábban megkezdett kidolgozását. A haderőreform lényegét úgy foglalta össze: ha az enyhülési folyamat meghozza a várt eredményeket Európában, akkor hazánkban lehetőség nyílik egyebek között arra, hogy belátható időn belül további jelentős csökkentést hajtsanak végre a fegyveres erőknél. A tervek között szerepel a néphadsereg létszámának és fegyverzetének 9 százalékos csökkentése, ez például több száz harckocsi, tüzérségi löveg, harcászati és hadműveleti rakéta kivonását jelenti. Hangsúlyozta: megbízható, megfelelő színvonalú, mindenoldalúan biztosított védelmi erőre a jövőben is szükség lesz. A továbbiakban szólt azokról a változásokról, amelyeket a hadseregben folyamatosan vezettek, illetve vezetnek be annak érdekében, hogy a fiatalok számára elviselhetőbbé tegyék a sorkatonai szolgálat letöltését. (folyt.köv.) 1989. június 14., szerda 18:33
Vissza »

	Az országgyülés honvédelmi, valamint ifjúsági és sportbizottságának együttes ülése (2. rész)
Bejelentette azt is, hogy a hadseregben ezentúl a ,,bajtárs,, lesz a hivatalos megszólítás, továbbá megváltozik a fegyveres katonai szolgálatot teljesítők esküjének, valamint a fegyver nélküli szolgálatot teljesítők, a fegyveres erők hivatásos állományú tagjai, a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek fogadalmának szövege. A továbbiakban leszögezte: a honvédelmi törvény módosításában a legújabb és leglényegesebb elem a polgári szolgálat bevezetése, amely a magyar történelemben eddig ismeretlen volt. A szolgálat időtartamáról - amely a törvényjavaslatban két változatban, 36, illetve 30 hónapot megjelölve szerepel - kifejtette: amennyiben az országgyűlés a 30 hónap mellett dönt, a tartalékos honvédek szolgálati idejét 18 hónapról 12 hónapra csökkentik. Mind mondotta: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy 2-3 éven belül mind a sorkatonai, mind pedig a tartalékos szolgálati időt tovább csökkentsék. A polgári szolgálattal kapcsolatban kiemelte: a lehető legmegbízhatóbb, legigazságosabb módon, társadalmi bizottságok bevonásával kell mérlegelni az erre vonatkozó kérelmeket. Szem előtt kell tartani, hogy a polgári szolgálat ne legyen hátrányos, ne legyen büntető jellegű, de sokkal könnyebb se legyen, mint a katonai szolgálat. A szóbeli előterjesztést követően hozzászóló képviselők elsősorban a szolgálat időtartamát, a lelkiismereti ok bizonyíthatóságát, valamint a kérelmeket elbíráló bizottság összetételét feszegették. Börcsök Dezső budapesti képviselő - számos szövegszerű módosító indítványt is felsorolva - javasolta, hogy a polgári szolgálat teljesítéséhez legyen elegendő felelős állampolgári nyilatkozat, amelynek elfogadásáról vagy elutasításáról egy pszichiáterekből, orvosokból, esetleg egyházi személyekből álló bizottság döntsön. Viola Károly (Pest megye) nem értett egyet azzal, hogy a behívhatóság korhatárát 28 évről felemeljék 30 évre, továbbá indítványozta egy olyan szövegrész beiktatását a törvénybe, hogy a fegyveres, illetve fegyver nélküli sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat időtartama együttesen ne haladja meg a 30 hónapot. A MISZOT képviselője, Csapodi Tamás ismertette az ifjúsági érdekegyeztető tanács állásfoglalását a polgári szolgálatról, amelyben egyebek között az szerepel: a hadseregnek ne legyen beleszólása a kérelmeket mérlegelő társadalmi bizottságok döntésébe. Elfogadhatatlan, hogy a tartalékos állományban lévőkre és a már esküt tettekre nem terjed ki a polgári szolgálat választhatóságának lehetősége. (folyt.köv.) 1989. június 14., szerda 18:37
Vissza »

	Az országgyülés honvédelmi, valamint ifjúsági és sportbizottságának együttes ülése (3. rész)
A kérelmeket december 31-ig lehessen benyújtani; a szolgálat időtartama maximálisan 24 hónap legyen, továbbá teljes körűen rehabilitálják azokat, akik szolgálatmegtagadás miatt voltak büntetve. Aláhúzta: minthogy a MISZOT több mint 60 tagszervezetet tömörít, így lényegében a magyar ifjúság véleményét tolmácsolta a képviselőknek, és kérte ezen állásfoglalás támogatását. Simon Ernőné (Somogy megye) véleménye szerint a sorkatonai szolgálatot 12 hónapra, a tartalékosok idejét 6 hónapra kellene csökkenteni, a polgári szolgálat idejét pedig 24 hónapban kellene meghatározni. A törvényjavaslat előkészítői ismét nehéz helyzetbe hozták a képviselőket, mert lényeges információk hiányában kell dönteniük - hangzott Nagy Endréné (Heves megye) megállapítása. A képviselőnő szerint a hadsereg részéről hiúsági vagy hatalmi kérdés a katonai szolgálat 18 hónapos időtartamához való ragaszkodás. Úgy vélte azonban, hogyha ehhez viszonyítják a nem fegyveres, illetve a polgári szolgálat időtartamát, akkor az első legyen ennél három, a második, a polgári pedig további három, azaz hat nónappal több. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lelkiismereti ok bizonyítása visszaélésekre adhat alkalmat - ennek lehetőségét ki kellene zárni. Viczián János (országos lista) és Huber Jenő (Baranya megye) ugyancsak a 24 hónapos polgári szolgálati idő mellett foglalt állást. Huber Jenő szerint ezt a szolgálati időt megosztva kellene teljesíteni, lényegében a sorkatonai szolgálathoz hasonlóan. Több szó esett a nyilvántartásról is. Több képviselő kérte, hogy a továbbiakban ne tüntessék fel a szolgálatot teljesítők pártállását, tömegszervezeti hovatartozását. Minthogy az ifjúsági és sportbizottság a tanácskozás végére határozatképtelenné vált, a két bizottság tagjai együttesen, többségi szavazatok alapján döntöttek a módosító javaslatokról, valamint ezekkel együtt arról, hogy egészében támogatják a törvényjavaslatot. A képviselők többsége - jó részük korábbi javaslatát felülvizsgálva - úgy szavazott, hogy a polgári szolgálat időtartama 30 hónap legyen, amelyet egyhuzamban, tehát nem megosztva, kell letölteni. Állást foglaltak egyebek között abban is, hogy a polgári szolgálat teljesítésének lehetősége terjedjen ki azokra is, akik már korábban katonai esküt tettek, és hogy a kérelmeket elbíráló bizottságban a hadsereget képviselők kisebbségben legyenek. Szorgalmazzák továbbá a szolgálatmegtagadásért megbüntetettek rehabilitációját. (folyt.köv.) 1989. június 14., szerda 18:42
Vissza »

	Az országgyülés honvédelmi, valamint ifjúsági és sportbizottságának együttes ülése (4. rész)
Az ifjúsági és sportbizottság napirendjén további három előterjesztés - az 1988. évi költségvetés végrehajtása, az államháztartás reformjának részletes koncepciója, valamint az adóreform működésének tapasztalatai és az adórendszer korszerűsítésének koncepciója - szerepelt. Idő hiányában azonban - a honvédelmi törvény módosításának tárgyalása csaknem öt órát vett igénybe és a délutáni órákban kezdődött meg a budapesti képviselőcsoport ülése is - a bizottság e témákat egy hét múlva tárgyalja. (MTI) 1989. június 14., szerda 18:42
Vissza »