|
|
|
|
A népgazdaság csak az agrárágazattal együtt juthat ki a válságból - a Parlament Agrárszektorának ülése (1. rész)
|
1989. június 14., szerda - Olyan ár-, adó-, bér- és támogatási rendszer kialakítását igényli a mezőgazdaság, amely belátható időn belül a népgazdasági átlagot megközelítő jövedelmet biztosít a gazdálkodóknak - így foglalt állást az Országgyűlés Agrárszektora szerdai ülésén. A testület - Deák Géza elnökletével - az adórendszer korszerűsítésének, az államháztartás reformjának, a társadalmi-gazdasági modernizációnak a koncepciójáról, valamint az élelmiszergazdaság jövedelmi helyzetéről tárgyalt. Az ülésre meghívták az Országos Agrárreformkörök és az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége képviselőit is.
Mint az írásos előterjesztésből kiderült: míg a népgazdaság egészében a 100 forint bruttó termelési érték előállítása során 18-19 százaléknyi jövedelem keletkezik, a mezőgazdaságban ez mindössze 13-14 százalék. Az élelmiszeriparban pedig a jövedelmi ráta 1-2 százalékos veszteséget mutat. Az ágazat már nem sokáig bírja el a jövedelem nagy hányadának elvonását. Ennek mértéke az elmúlt években már elérte a 40-50 százalékot. Ez a még viszonylag jól prosperáló gazdaságokat is hátrányosan érinti, nem szólva az 500 - egyes becslések szerint immár 700 - körüli veszteságesen működő üzemről. A vitában a képviselők a helyzet radikális változtatását szorgalmazták. Varga János (Tolna megyei 6. vk. ) képviselő szerint a földtörvény elfogadása után sem világosak a tennivalók, hiszen például az értékviszonyok nem tisztázottak. Véleménye szerint a kormány sem látja még tisztán a mezőgazdaság helyzetét, erre utal számos hibás pénzügyi intézkedés, vagy éppen a döntések elmaradása. Nincs határozott program az ágazat jövedelmi helyzetének javítására. Dr. Varga János (Pest megye 11. vk.) azt fejtegette, hogy az adóreform a korábbi helyzethez képest némi előnyt ugyan nyújt a vállalkozásoknak, ám a kis- és középvállalkozókat még mindig nem ösztönzi kellően a vagyon növelésére, a beruházásokra. (folyt.köv.)
1989. június 14., szerda 17:49
|
Vissza »
|
|
A népgazdaság csak az agrárágazattal együtt juthat ki a válságból (2. rész)
|
Ezt erősítette meg Téglás András, a csaknem 50 ezer tagot számláló Magyar Kertészek Egyesületének elnöke, az agrárreformkör egyik képviselője is. Szerinte a beruházási költségek elszámolásának rendje ésszerűtlen. A kisvállalkozók, hogy túlságosan sok adót ne kelljen fizetnie, olyan beruházásokra is vállalkoznak, amelyek évek múlva sem hoznak hasznot, ám az adóalapot csökkentik. Összecsengett ezzel Haraszti György véleménye is, aki szintén agrárreformköri tag, és aki szerint nem várható, hogy a mezőgazdasági kistermelők száma ugrásszerűen növekedjen. Sőt jelenleg inkább a csökkenés tapasztalható. Szabolcs-Szatmár megyében az elmúlt egy-másfél év alatt felére csökkent a kistermelőktől átvett termények, állatok értéke. Técsy László (Szabolcs-Szatmár m. 19. vk.) szerint a mezőgazdaság megújulása nélkül a népgazdaság sem fog kilábalni jelenlegi bajából. Rossz koncepciónak nevezte az elmaradott térségek fejlesztésének programját Dr. Horváth Ferenc (Somogy megye 10. vk.) is azt fejtegette, hogy az elmaradott térségek üzemei számára meghirdetett fejlesztési pályázatok révén túlságosan elaprózták a pénzt, ám az nem is mindig jutott el a címzettekhez. Javasolta: a pályázatok odaítélésének folyamatából hagyják ki a megyei szervezeteket. Az államháztartás reformjának koncepciójához szólva dr. Varga János (Pest megye 11. vk.) kérte: az állami költségvetés kiadásait ne csupán 1-2 százalékkal, hanem olyan mértékben csökkentsék, hogy az elérje a kétjegyű számot. Nagy-Husszein Tibor, az agrárreformkör választmányának képviselője szerint a kisebb települések lemaradása tovább növekszik, ha az állam nem erősíti a helyi önkormányzatot, és nem biztosítja a szükséges pénzügyi hátteret. Kovács Tibor, az agrárreformkör tagja, és mások is, az államháztartási törvény megalkotását sürgették. Dr. Horváth Ferenc kifogásolta, hogy a támogatások megvonása az állat- és növényegészségügyi szolgálatokat kedvezőtlenűl érinti. A szűkösebbé váló pénzügyi lehetőség miatt a közegészségügy és az export jelentős csorbát szenvedhet. (folyt.köv.)
1989. június 14., szerda 17:55
|
Vissza »
|
|
A népgazdaság csak az agrárágazattal együtt juthat ki a válságból (3. rész)
|
Az ülésen állásfoglalás született, amelyben egyebek között leszögezték: egyetértenek az államigazgatás költségeinek ereőteljes csökkentésével. Az így megtakarított pénzt a vállalkozások finanszírozására célszerű fordítani. A képviselők egyetértettek azzal, hogy a helyi tanácsi önkormányzatot erősíteni kell, ám garantálni szükséges, hogy a gazdálkodásból származó jövedelem megfelelő része maradjon náluk. (MTI)
1989. június 14., szerda 17:59
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"A másik kérdésem az, hogy ha a magyar nép, mint 56-ban arra nem kerül sor, hogy a katonaságot bevessék a nép ellen, mert irtózatos elgondolni, nagyon csúnya dolog lenne, ha kilépne ebből a szocialista táborból, akkor a magyar népnek jobb-e lenne, mint amiben most vagyunk. Azt, hogy az oroszoknak az elnyomását viseljük-e tovább, vagy pediglen keljünk föl ellenük. Köszönöm szépen. Mert különben lehet, hogy már holnap jönnek, tudja, hogy kik?, mert ezt a számot jegyzik és jegyezték, nem tudom én nagyon régóta hallgatom a SZER-t. ! ... /ELŐZŐ GYEREKHANG/ ... és elvisznek mindent amit csak találnak; minket meg csak dolgoztatnak, de pénzt meg nem adnak érte. Szeretnék kérdezni valamit. És mégpedig azt, hogy hogyan mehetnénk ki családostól Nyugatnémetországba?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|