|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (16. rész)
|
Klasszikus bérpreferencia, amit a kétségkívül torz bérarányok, a
rosszul fizetett szellemi munka korrigálására vállalt az
adórendszer. Az adótól idegen megoldásról van tehát szó.
Tisztességesebbnek és reálisabbnak tartanánk, ha törvényi
szabályozással megteremtenénk a tételes költségelszámolás
lehetőségét ebben a körben is és radikálisan csökkentenénk az
úgynevezett átalányszerű költség-levonás lehetőségét. Erre egyébként
is objektív lehetőséget ad az, hogy a vállalkozói szférában sor
kerül a bérek teljes liberalizálására, tehát mód lesz a szellemi
teljesítmény piaci értékének megfizetésére. A költségvetési szervek
körében pedig az adónövekedéssel fedezni lehet és célszerű a
honoráriumok további növelését, hogy itt is a bérek fejezzék ki a
teljesítmény valódi értékét. Természetesen tudatában vagyok annak,
hogy e bérpreferencia-jellegű költségelszámolás teljes megszüntetése
nem reális célkitűzés, de mérséklését minden szempontból
elkerülhetetlennek tartom. Végül a harmadik témakör, a mezőgazdasági
kistermelés adóztatása. A lényeg az, hogy a jelenlegi rendszerben a
mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek után - ami egyes
becslések szerint 60-80 milliárd forint között mozog - nem egészen
100 millió forint adóhoz jutott az államháztartás. Szeretnék egy
félreértést eloszlatni. Koncepciónk nem a mezőgazdasági kistermelés
keményebb adóztatására, az érdekeltség csökkentésére, netán e
tevékenység szűkítésére gondol. Maximális ambíciója az, hogy a
mezőgazdasági vállalkozók, a hivatásszerű földművelők, vagy ha úgy
tetszik a már működő jelentős farmergazdaságok jövedelmei se
legyenek mentesek a közteherviselés alól.
Meggyőződésem, hogy ez az agrárgazdaság, az agrárpolitika, a
kistermelők és a mezőgazdasági nagyüzemek érdeke is. Mindössze tehát
reálisabb terhelést, követhetőbb jövedelemfelmérést szeretnénk
elérni, anélkül, hogy a mezőgazdasági kistermelők túlnyomó többségét
a változtatás érintené.
A helyi adóztatás szerves része a tanácsok, mint önkormányzatok
új gazdálkodási rendjének, anyagi alapjai növelésének,
jogosítványaik gyarapításának. Ehhez a körhöz vagyoni tipusú adók,
kommunális jellegű adók és a helyi forgalomhoz kötődő konjunkturális
adók tartozhatnak. Megvalósításuk nem a lakosság összes adóterheit
növeli, hanem a meglévő helyi adók átalakításával, később a központi
adók megosztásával és tanácsi körbe utalásával oldható meg.
(folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 13:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|