|
|
|
|
A politikai egyeztető tárgyalások - második forduló (22. rész)
|
A harmadik oldal üdvözli, egyúttal kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a gazdasági válság társadalmi következményeinek kezelése és a gazdasági válság elhárításának stratégiai kérdései méltó szerepet kaptak a politikai egyeztető tárgyalások témái között. Hisszük, hogy e kérdések megvitatása nélkül a politikai konszenzust célzó tárgyalások sem nyugodhatnak szilárd alapokon. A két tárgykörű tárgyalásokat indokolja az a körülmény is, hogy a politikai, a gazdasági és a társadalmi reformfolyamat nem választható el egymástól - erre történelmi tapasztalatok is figyelmeztetnek -, azoknak összehangoltan kell előrehaladniuk. Meggyőződésem, hogy a társadalom nagyobb része e két téma közös megoldásában együttesen érdekelt, és bizalma is csak a két téma együttes megoldásával állítható vissza. - Bevezető gondolataim lezárásaként szeretném jelezni, hogy a harmadik oldal üdvözli és nagyra értékeli a tárgyalópartnereknek már a tárgyalások e korai szakaszában azt a toleranciáját, azt a felelősségérzetét, hogy a második témakört is fölvették a tárgyalás napirendjére. - A harmadik tárgyalófél képviselői a legsürgetőbb feladatnak azt tartják, hogy az általuk képviselt társadalmi rétegek - a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok, fiatalok, nők, a helyi közösségek - fokozott védelemben részesüljenek a gazdasági válság következményeivel: az inflációval, a munkahelyek elvesztésével, a költségvetés szociális célú szerepvállalásának visszaszorulásával szemben. A szociális biztonság erősítése, az időskorúak, a többgyerekes családok, a családot alapító fiatalok, a munkahelyüket elvesztők, illetve a munkaképességükben korlátozottak körében intézményes garanciák megszilárdítását igényli. Az állampolgári létbiztonság intézményes garanciáinak kiépítésénél nem a létező - más történelmi, társadalmi feltételek között kialakult - modelleket kell lemásolni, hanem a tapasztalatok fölhasználásával sajátos, a magyar helyzetnek megfelelő megoldásokra van szükség. Ezek elveinek és egyes konkrét megoldási módjainak kimunkálását a tárgyalások megkerülhetetlen feladatának tekintjük. Talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy éppen a szakszervezetek által igényelt és kidolgozott bérreform bevezetésére a szociális védő háló megteremtésére utalunk ezekben a gondolatokban. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 22:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|