|
|
|
|
Párizsi találkozó - magyar és román felszólalás (2.rész)
|
Gyér kontaktusok vannak az egyes intézmények között. 1980 óta a két ország magyar nyelvű színházai között nem léteznek kölcsönös vendégszereplések. Romániai magyar diák utoljára 1979-ben végzett magyar egyetemen. - Utalt a Romániába látogatók, ismerőseiket felkereső magyarok nehézségeire, az úgynevezett szállástörvényre és a külföldiekkel való kapcsolatokat külön engedélyhez kötő eljárásokra. A magyar küldöttség vezetője rámutatott a román megfelelővel nem rendelkező magyar keresztnevek anyakönyvezésének tilalmára, a magyar helységnevek használatának megszüntetésére a sajtóban és közterületeken. - Tovább nő a Romániából Magyarországra érkező menekültek száma - mondta Erdős André -, és növekszik a nem magyar nemzetiségű román állampolgárok aránya. Ez a helyzet is jelzi, hogy itt általános emberi jogi problémáról van szó, ami túllépi a nemzetiségi kereteket. E jogok tiszteletben tartásának előnyeit mindenkinek élveznie kell függetlenül az országtól és társadalmi rendszertől, amelyben él, a nyelvtől, amelyet beszél, és a vallástól, amelyet követ. Erdős az emberi jogok nemzeti kisebbségi kötelezettségeinek hatékonyabb végrehajtása érdekében javasolta, hogy az egyesülési jog szavatolását, a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítését, amely lehetővé tenné nemzetiségi érdekvédelmi intézmények létrehozását és valódi párbeszédet a nemzetiségeket foglalkoztató gondokról. Hangoztatta, hogy az anyanyelv használata az egyének és kisebbségek elidegeníthetetlen joga. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti identitás védelme fontos lépést jelent egy kulturálisan sokszínű demokratikus Európa megteremtéséhez. Síkraszállt a nemzetiségi egyének és intézmények információs jogai mellett. Szorgalmazta, hogy a kormányok ösztönözzék a nemzetiségi kultúrák megismertetését a tömegkommunikációs eszközök révén, támogassák a nemzetiségi kulturális kezdeményezéseket és ösztöndíjak biztosítását az anyanyelvi tanárképzés elősegítése érdekében. A kölcsönös tisztelet, a megértes és a türelem érvényesülése új fejezetet nyithat az európai nemzeti kisebbségek történetében. A párizsi találkozó fontos hozzájárulást tehet ezen a téren is a helsinki folyamat hitelének erősítéséhez - fejezte be felszólalását a magyar nagykövet. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 22:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|