Rendszerváltás és az MTI

	Megalakult a Nemzetiségi Kollégium (1. rész)
1989. június 12., hétfő - Nemzetiségkutató Intézet, illetve Nemzetiségi Minisztérum felállítására is hangzott el javaslat hétfőn a Parlamentben a Nemzetiségi Kollégium alakuló ülésén. Pozsgay Imre államminiszter, a testület elnöke elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek és a határainkon kívül élő magyarság helyzetének figyelemmel kísérésére és a velük való kapcsolattartás meghatározására döntött nemrég a kollégium létrehozásáról. Hangsúlyozta, hogy nem döntéshozó hanem tanácsadó testületről van szó. Ezt a feladatot a legnagyobb nyilvánosság előtt kívánják folytatni. Mint mondta, csakis akkor végezhetik eredményesen munkájukat, ha módszeresen felkészülnek az előttük álló feladatokra. Ezért Pozsgay Imre olyan titkárság felállítására tett javaslatot, amely reprezentálná, hogy a kormány magas szinten kívánja képviselni a nemzetiségek ügyét. Sürgető feladatnak nevezte a kollégium munkatervének, ügyrendjének elkészítését és azt, hogy néhány fontos törvény előkészítésében véleményt alkosson a testület. Ilyen például a nemzetiségi, a be- és kivándorlásról szóló törvény, valamint a menekültügyi probléma. Az államminiszter rámutatott, hogy a hazánkban élő nemzeti kisebbségek életében is új helyzetet jelent majd az alkotmányos jogállam megteremtése. Szükség van-e ezek után nemzetiségi törvényre - tette fel a kérdést. Úgy vélekedett: Kelet-Európában a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogállami garanciák sem elégségesek, ha nincsenek meg a kollektív jogai a kisebbségeknek. Ezek közé tartozik, hogy maguk válasszanak érdekképviseletet, s ellenőrizni tudják, hogy az állam betartja-e ígéreteit. Az is fontos, hogy az anyanemzettel való kapcsolattartásuk az állam beleszólása nélkül történhessen. Hangsúlyozta: a többségi nemzet előzékenységét kell megvalósítani a kisebbségekkel szemben. A kollégium elnöke a határainkon kívül élő több milliós magyarságot két nagy csoportra osztotta. Az egyikbe azok tartoznak, akik a XX. századi békekötések nyomán akaratukon kívül kerültek a határainkon kívülre. A velük kapcsolatos kollégiumi állásfoglalásokat csak az emberi jogok alapján szabad megfogalmazni, anélkül, hogy beleavatkoznának más országok politikai viszonyaiba. (folyt.köv.) 1989. június 12., hétfő 17:46
Vissza »

	Megalakult a Nemzetiségi Kollégium (2. rész)
Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy azok az országok, amelyek aláírták a helsinki záróokmányt, ünnepélyesen deklarálták, hogy az emberi jogok érvényesülésének igényét nem tekintik a belügyekbe való beavatkozásnak. A másik nagy csoporttal, a szórványmagyarsággal kapcsolatban kifejtette, hogy többnyire olyan emberek közösségéről van szó, akik maguk vagy ekiknek elődeik döntöttek tartózkodási helyükről. Utalt arra, hogy leomlóban vannak a politikai válaszfalak, ezért egyre inkább anakronizmus politikai emigrációról beszélni. Szólt arról is, hogy a jövőben nem lehet bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősíteni az ország elhagyását. Rámutatott: meg kell adni az állampolgároknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek arról, hogy hol akarnak élni. A mozgásszabadságot nem szabad szabályokkal korlátozni, olyan hazát kell megteremteni, amelyben érdemes élni - hangoztatta Pozsgay Imre. A vitában elhangzott, hogy ki kell alakítani hazánk nemzetiségi politikáját, s most már tenni is kell a nemzetiségekért, mert eddig a gyakorlatban e célokból nem sok valósult meg. Jakab Róbertné, a magyarországi szlovákok nevében nemzetiségkutató intézet felállítását javasolta. Ehhez csatlakozott Bodor Pál újságíró, kiegészítve az indítványt azzal, hogy nemzetközi tudományos kutatóközpontot kellene létrehozni. Ebben elsők lehetnénk Európában. Mint mondta, amíg nincs kutatóintézet, addig minden jószándék ellenére továbbra is csak a rögtönzések meglehetősen eredménytelen útját járjuk. Komlós Attila református lelkész a szórványmagyarsággal kapcsolatban sürgette annak a bizonytalanságnak a felszámolását, amely sok, hazájától távol lévő magyar emberben még mindig él. Pomogáts Béla irodalomtörténész sürgette a magyar-román kettős állampolgárság megszüntetésére vonatkozó egyezmény felmondását. Többen is szóltak arról, hogy a Magyarországon élő cigányok felemelkedésére a testület dolgozzon ki komplex programot. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az új pártok sem vállalják fel szívesen a cigányság problémájának megoldását. Nagy Károly jogász szerint nem elég a tanácskozó testület létrehozása. Szükség van nemzetiségi minisztérium megalapítására, hiszen több százezer ember érdekképviseletéről van szó. Mint irónikusan megjegyezte, a tárca nyilván állandóan igazolni akarná majd létjogosultságát, s bizonyára tenne valamit a nemzetiségek érdekében. (folyt.köv.) 1989. június 12., hétfő 17:48
Vissza »

	Megalakult a Nemzetiségi Kollégium (3. rész)
Több felszólaló kiemelte az egyházak szerepét a szomszédos országokban élő magyarokkal való kapcsolattartásban. Vitaösszefoglalójában Pozsgay Imre a nemzetiségi minisztérium felállítására nem sok reményt adott; mint mondta, most az a tendencia érvényesül, hogy minél kevesebb csúcsszerv legyen a hatalmi apparátusban. Egyetértett, s támogatta viszont a nemzetiségkutató intézet felállítását. Hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy a magyarsággal a határainkon túl hogyan bánnak, nekünk gondoskodnunk kell a nemzetiségek kollektív jogairól, ebben nem lehet kompenzációs politikát folytatni. Elismerte, hogy a szórványmagyarság körében bizalmatlanság tapasztalható a Magyarországon történtekkel kapcsolatban, vannak ugyanis akik azt gondolják, hogy az ő zsebükre kacsingat a magyar kormány. Mint mondta, az anyagi támogatás valóban jól jönne, de elsősorban nem erről van szó, hanem arról, hogy végre leomlik a politikai fal Magyarország és az emigráció között. Pozsgay Imre szerint megérett a helyzet arra, hogy a magyar-román kettős állampolgárság megszüntetéséről szóló egyezményt felmondjuk. Rámutatott, ezzel nem a két ország viszonyának akarunk ártani, hanem az ott élő magyarokon segíteni. A jelenlegi egyezmény egyébként Románia számára sem előnyös - mondta befejezésül. (MTI) 1989. június 12., hétfő 17:51
Vissza »