|
|
|
|
Megalakult a Nemzetiségi Kollégium (1. rész)
|
1989. június 12., hétfő - Nemzetiségkutató Intézet, illetve Nemzetiségi Minisztérum felállítására is hangzott el javaslat hétfőn a Parlamentben a Nemzetiségi Kollégium alakuló ülésén.
Pozsgay Imre államminiszter, a testület elnöke elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek és a határainkon kívül élő magyarság helyzetének figyelemmel kísérésére és a velük való kapcsolattartás meghatározására döntött nemrég a kollégium létrehozásáról. Hangsúlyozta, hogy nem döntéshozó hanem tanácsadó testületről van szó. Ezt a feladatot a legnagyobb nyilvánosság előtt kívánják folytatni. Mint mondta, csakis akkor végezhetik eredményesen munkájukat, ha módszeresen felkészülnek az előttük álló feladatokra. Ezért Pozsgay Imre olyan titkárság felállítására tett javaslatot, amely reprezentálná, hogy a kormány magas szinten kívánja képviselni a nemzetiségek ügyét. Sürgető feladatnak nevezte a kollégium munkatervének, ügyrendjének elkészítését és azt, hogy néhány fontos törvény előkészítésében véleményt alkosson a testület. Ilyen például a nemzetiségi, a be- és kivándorlásról szóló törvény, valamint a menekültügyi probléma. Az államminiszter rámutatott, hogy a hazánkban élő nemzeti kisebbségek életében is új helyzetet jelent majd az alkotmányos jogállam megteremtése. Szükség van-e ezek után nemzetiségi törvényre - tette fel a kérdést. Úgy vélekedett: Kelet-Európában a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogállami garanciák sem elégségesek, ha nincsenek meg a kollektív jogai a kisebbségeknek. Ezek közé tartozik, hogy maguk válasszanak érdekképviseletet, s ellenőrizni tudják, hogy az állam betartja-e ígéreteit. Az is fontos, hogy az anyanemzettel való kapcsolattartásuk az állam beleszólása nélkül történhessen. Hangsúlyozta: a többségi nemzet előzékenységét kell megvalósítani a kisebbségekkel szemben. A kollégium elnöke a határainkon kívül élő több milliós magyarságot két nagy csoportra osztotta. Az egyikbe azok tartoznak, akik a XX. századi békekötések nyomán akaratukon kívül kerültek a határainkon kívülre. A velük kapcsolatos kollégiumi állásfoglalásokat csak az emberi jogok alapján szabad megfogalmazni, anélkül, hogy beleavatkoznának más országok politikai viszonyaiba. (folyt.köv.)
1989. június 12., hétfő 17:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|