|
|
|
|
Európa választ (1. rész)
|
1989. június 12. hétfő (MTI-PRESS) - Nyugat-Európa választási lázban ég: ezen a héten, csütörtöktől vasárnapig az Európai Közösség 12 tagállamában 240 millió polgár járul az urnákhoz, hogy szavazataival kiválassza az Európai Parlament 518 képviselőjét. Most harmadszor rendeznek ilyen közvetlen választást: az első 1979-ben volt. A második, az 1984 évi idején a Közösségnek még csak tíz tagja volt, Spanyolország és Portugália képviselői 1986-ban foglalhatták el parlamenti helyüket Strasbourgban.
A választásokat az egyes országokban a belpolitikai erőviszonyok barométerének tekintik, hiszen a technikai lebonyolítás úgy fest, hogy egy-egy ország szavazói saját pártjaik jelöltjeit delegálják az európai testületbe. Az esemény jelentősége azonban túlnő az egyes országok határain, hiszen a képviselők megbizatása öt esztendőre szól, s ebbe az időszakba esik Nyugat-Európa új nagy korszakának kezdete, 1992, a belső határok lebontásának dátuma. A 90-es évek kihívásai - így (is) emlegetik Nyugat-Európában azt a rengeteg feladatot, amelyet a piac, a gazdaság, a kereskedelem egységesítésének terve, a környezetvédelem, a munkaerőgazdálkodás összehangolásának elképzelése a tagországokra ró. Érthető, hogy a jövőben még nagyobb lesz a közös parlament szerepe. A tizenkét tagországban élő 320 millió polgár közös szócsöve az Európai Parlament, amely egyébként az Európai Szén és Acélközösség közgyűléséből alakult, hogy az 1957-ben létrejött Európai Gazdasági Közösség legfőbb szerveként irányítsa és ellenőrizze annak végrehajtó testületeit. Igaz, eleinte a hangsúly inkább az ellenőrzésen volt, s emellett csak tanácsadó funkciója volt. A hetvenes éveben ruházták fel a fontos pénzügyi és költségvetési ügyekbe való beleszólási jogkörrel. 1979-ig, amikoris áttértek a közvetlen választásra, a tagországok parlamentjei delegálták (ily módon közvetve) az euró-parlamenti képviselőket. 1987 decemberében az egységes Európa megvalósításáról hozott határozat jócskán növelte jelentőségét és jogkörét. Jelenleg az Európai Parlament funkciói a következők: - Az EGK Bizottság javaslataival kapcsolatos állásfoglalásai révén közreműködik az európai törvényhozásban. A miniszteri tanács a parlament meghallgatása nélkül nem hozhat döntést; - Az Európai Parlament hozzájárulása szükséges minden, a Közösség bővítésére, társulási szerződésre vonatkozó döntéshez; - Az Európai Parlamentnek joga van beleszólni az EGK költségvetésének kialakításába. Szélsőséges esetben a teljes költségvetési tervet elutasíthatja.(folyt)
1989. június 12., hétfő 08:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európa választ (2. rész)
|
A parlament munkáját 18 szakbizottság készíti elő. Maga a testület plenáris üléseit havonta egy héten át tartja, Strasbourgban. A Közös Piac kilenc hivatalos nyelvének bármelyike elfogadott, a felszólalásokat kilenc nyelven szinkronban tolmácsolják. Az eddigi euró-parlament legerősebb frakciója a szocialista, 166 mandátummal. Ezt követi a kereszténydemokratáké, 113 képviselői hellyel, majd az úgynevezett európai demokraták következnek 66 hellyel. 48 kommunista képviselő alkotja a következő csoportot, a liberális demokratáké 45 mandátummal rendelkezik. Az európai demokratikus mozgalmak 30, a zöldek 20, az európai jobboldal 16, a néppártok 14 képviselőt delegálhattak abba a parlamentbe, amelynek újjáválasztásáról a nyugat-európai szavazók ezen a héten döntenek. S hogy mire lehet számítani, hogyan fog változni az összetétel? Nos, jóslásokba akkor sem hálás dolog bocsátkozni, ha csak egyetlen ország lakosságának hangulatát kell felmérni, nemhogy most, amikor 12 államról van szó. S bármennyire is közel van az egységes Európa, ezeket az országokat azért mégis csak más-más problémák foglalkoztatják. Több helyen mellesleg helyi választásokkal is összekapcsolják az eseményt, így a kampányukat teljes mellbedobással vívó pártok nem csak nemzetek feletti magasztos célokat iktattak programjaikba, hanem helyieket is. A kis pártok erősödése a nagyobbak rovására valószínűleg ugyanúgy jelentkezni fog, mint egyes nyugat-európai országokban, s az is bizonyosnak látszik, hogy a ,,divatos,, témák, - környezetvédelem, biztonságpolitika - sokat nyomnak a latban. Tény, június 18. után érdekes összkép alakulhat ki Nyugat-Európa lakosságának hangulatáról. +++ Szászi Júlia (MTI-PRESS)
1989. június 12., hétfő 08:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megrázó szavakkal, szinte könnyekkel küszködve mondotta el, hogy ilyen életút után kellett ennek a férfiúnak idegenben eltöltenie több mint három évtizedet és ott hunyta le Isten akaratában megnyugodva örök álomra szemét. Megindultan emlékeztem arra, hogy ezzel a kitűnő emberre, 42 évvel azelőtt, mint a szombathelyi Nyugati Kis Újság interjút készíthettem."
MTV2 nézői telefonok:
" - Sipos Mihály 348-540: Az MNK dömtőt miért nem közvetíti a televízió?
- Nagyon tetszik a Tv 2 műsora, csak azt hiányolom, hogy nem emiitik meg, hogy az 56-os eseményeknél mit csináltak a Dudás, meg "Tuskólábu" emberei az én édesapám karhatalmista volt, anyám nyomorék, ők meg feljöttek a lakásba, az anyámat, a nyomorékot össze-vissza verték irtották a kommunistákat, - az forradalom volt? - erre kérnék választ. Ez október 23-30 között volt. Ez nem népfelkelés volt, ez a börtönből kiszabadult állatok felkelése volt.
- Kelen Bálint 651-896: Egri János Kérdezz-felelek c. játékára szeretnék jelentkezni.
- Egri Jánosnak üzenem, hogy a Golf-áramlást az északi 45. szélességi körtől már észak-atlanti áramlásnak hivják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|